Jobb a több?
www.median.hu 
2017. július 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. május 04.

Jobb a több?

Felmérés a több-biztosítós egészségbiztosítás megítéléséről

A többség támogatná a több-biztosítós rendszer bevezetését, feltéve, hogy megmarad az állami egészségpénztár is – derül ki a Medián április végén készített telefonos felméréséből.

 
A lakosság 54 százaléka támogatná egy „vegyes” egészségbiztosítási rendszer kialakítását, tehát egy olyan rendszerét, amelyben megmarad az állami biztosító, de aki akar, magánbiztosítóval szerződhet. A Medián február végén készített kutatása (lásd: Lenyelik?) is hasonló támogatottságot mért ennek a modellnek, igaz, akkor még valamivel többen voltak a kizárólag a magánbiztosítók versenyén alapuló elgondolás mellett (1. ábra). Az elmúlt két hónapban 31-ről 37 százalékra nőtt viszont azoknak az aránya, akik megtartanák a jelenlegi egységes állami rendszert, főleg azért, mert a téma politikai felértékelődésével párhuzamosan a Fidesz szavazói a korábbinál nagyobb arányban sorakoztak fel emellett az elképzelés mellett. Ennek ellenére az ilyen „átpolitizált” kérdéseknél általában tapasztaltnál sokkal kisebb a különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye között; mindkét oldalon többségben vannak a „vegyes modell” támogatói (2. ábra). A pártválasztás és a több-biztosítós modell megítélése közötti gyenge kapcsolat részben abból adódik, hogy a Fidesz-szavazók között szép számmal található fiatalok az átlagnál nagyobb arányban támogatják a biztosítási piac megnyitását. Persze azt, hogy ez pontosan mit is jelent, egyelőre viszonylag kevesen értik, csupán a megkérdezettek egyharmada mondta azt, hogy többé-kevésbé tisztában van a jelenlegi és a több-biztosítós rendszer közötti különbséggel (3. ábra). Viszont minél inkább érti valaki a kettő közötti különbséget, annál inkább támogatja az utóbbit. A több-biztosítós rendszerről szóló vitákat feltehetően nagyobb figyelemmel követték azok, akik eleve rokonszenveznek a piaci szereplők bevonásával, másrészt viszont a részleteket egyáltalán nem ismerők valószínűleg inkább „mennek biztosra” és ezért támogatják inkább a jelenlegi rendszer megtartását. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy az alacsony iskolai végzettségűek részben azért támogatják kevésbé a több-biztosítós modellre való áttérést, mert a túlnyomó többségük saját bevallása szerint nincs tisztában azzal, hogy az mit is jelent.
 
Egyre több tapasztalata lehet viszont az embereknek a vizitdíjról, ami persze továbbra is népszerűtlen, de a tavaly novemberihez képest mégis jelentősen nőtt az elfogadottsága (4. ábra). Február és április között feltehetően azért, mert a bevezetése után két hónappal a korábbinál többen gondolják, hogy a vizitdíj hatására a betegek magasabb színvonalú ellátást fognak elvárni, hogy csökken az orvosok túlterheltsége, hogy javul az intézmények anyagi helyzete és hogy visszaszorul a hálapénz. Igaz, az utóbbi két hatást továbbra is csak kevesen tartják valószínűnek, miközben továbbra is meghaladja a 60 százalékot azoknak az aránya, akik szerint az intézkedés miatt a szegények kiszorulhatnak az ellátásból (5. ábra).
 
A felmérést 2007. április 26-án és 27-én készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-6 százalék.




Ábrák