A köztársasági elnök megítélése
www.median.hu 
2017. május 29. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 

Egyetemes visszaesés

A Fidesz-KDNP  támogatottsága a teljes szavazókorú népességben a januári 37 százalékról április végére 31 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy az elmúlt negyedévben közel félmillió szavazó távolodott el a kormánypárttól (ábra). 


A helyzet változatlan

Begyűjtőpárt

Jobb félni?



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. július 25.

A köztársasági elnök megítélése

Horn Gyula kitüntetésének visszautasításával újabb rossz pontot szerzett a kormánypárti szavazóknál, így a megválasztása óta most a legkevésbé népszerű a köztársasági elnök – derül ki a HVG megbízásából, közvetlenül a kitüntetés megtagadása után készült felmérésünkből.

 
Sólyom László a hivatalba lépését követő fél évben lényegesen népszerűbb volt, mint Mádl Ferenc bármikor elnöki pályafutása alatt, ám ezt követően sorra olyan konfliktusok résztvevőjévé vált, amelyekből a jelek szerint nem jöhetett ki népszerűségvesztés nélkül. A megválasztása körülményei ellenére kezdetben a kormánypárti szavazók az ellenzékiekhez hasonló bizalommal fogadták, ám a 2006. márciusi kézfogási botrány után kezdett szélesre nyílni az olló a két nagy szavazótábor körében mért népszerűségi mutatók között (1. ábra). Azóta Sólyom legtöbb politikai megnyilvánulása valószínűleg csak a politikailag „vájt fülűek” ingerküszöbét lépte át: az ellenzéket bíráló szavai „leperegtek” a szavazókról, de nem változott a kormánypártiak körében mért népszerűsége sem, miután tavaly októberben burkoltan lemondásra szólította fel a miniszterelnököt. (Valószínűleg csak a politika iránt kifejezetten érdeklődő baloldaliak „vették az adást”, az ő körükben azóta is alig 20 százalék az elnök népszerűsége.)
 
Horn Gyula állami kitüntetésének visszautasítása azonban újra felborzolta a kedélyeket (lásd: Ellentmondásos életút). Bár a relatív többség egyetértett az államfő döntésével, a Horn Gyulát nagyra tartó idősebb szavazók közül sokan úgy érezhették, hogy ezzel az államfő az ő életútjukról is ítéletet mondott (2. ábra). A kormánypártiak körében mért népszerűségvesztés már csak azért sem maradt el, mert többségük az ombudsman-választás ügyében sem értett egyet az államfővel (3. ábra). Igaz ez az ügy csak a politikai iránt érdeklődők figyelmét keltette fel: míg az elmaradt Horn- kitüntetésről az emberek túlnyomó többsége (86 százalék) hallott, addig az országgyűlési biztosok jelölésének ügyéről csak alig valamivel több mint minden harmadik.
 
Sólyom tetszési indexe most alacsonyabb, mint bármikor a megválasztása óta. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy még így is ő a legnépszerűbb hazai politikus (lásd: Továbbra is biztos Fidesz-előny), akinek az elődjeihez képest jóval megosztottabb politikai közegben kell kifejeznie a nemzet egységét.
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2007. július 6-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország közel 100 településén mindig más és más véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák