Mérgelődünk
www.median.hu 
2017. július 22. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. május 12.

Mérgelődünk

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Tavaly óta nőtt a bizalmatlanság a hétköznapi termékekben található mesterséges vegyi anyagokkal szemben, ám a legtöbben továbbra sem igazán vállalnának pluszköltségeket az egészségük érdekében - derül ki a Levegő Munkacsoport számára készített felmérésünkből.

A 2009 nyarán mért 63 százalékról 2010 áprilisára 70 százalék közelébe nőtt azok aránya, akik úgy vélik, a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészséget. Ez az emelkedés legnagyobb részben a vidéki városokban élők véleményváltozásából adódott: körükben 59-ről 71 százalékra nőtt az így vélekedők aránya. A vegyi anyagoknak súlyos egészségkárosító hatást tulajdonítók az átlagosnál valamivel többen vannak a 18 és 29 év közöttiek csoportjában (76 százalék), valamint az érettségizettek és a diplomások körében (72, illetve 73 százalék) (1. ábra). A megkérdezetteknek tehát csak töredéke, mindössze 4 százaléka vélekedik úgy, hogy a szintetikus anyagoknak nincs számottevő egészségügyi hatásuk. Ugyanakkor még közülük is nagyjából minden második tudott olyan betegségfajtát említeni, amely összefüggésben állhat az élelmiszerekben, hétköznapi termékekben lévő mesterséges vegyi anyagokkal. Azok közül pedig, akik szerint a mesterséges anyagoknak legfeljebb kismértékű egészségügyi hatása lehet, ötből négyen összefüggésbe hoztak a szintetikus anyagokkal valamilyen betegséget (például a rákot és az allergiát is több mint négytizedük említette). Összességében a válaszadók több mint kétharmada feltételezi, hogy a daganatos, rákos megbetegedéseknek köze lehet a szintetikus vegyi anyagok jelenlétéhez. Az allergiát, mint lehetséges következményt ugyanakkor a megkérdezettek kevesebb, mint fele (42 százalék), a légúti megbetegedéseket kevesebb, mint negyede említette, a fejlődési rendellenességekre, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekre pedig ennél is kevesebben gondoltak. A legtöbb válaszadó (42 százalék) egyetlen betegségfajtát tudott említeni, további 12 százalék egyet sem (2. ábra).
 
A megkérdezettek döntő többsége (82 százalék) úgy gondolja, hogy az ember egészségére az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot, és csaknem minden válaszadó (összesen 94 százalék) megemlítette az élelmiszereket, mint egészségre kockázatos termékeket. A kozmetikumokat, tisztítószereket valamivel kevesebben nevezték meg, mint 2009-ben, de idén is a válaszadók több mint fele sorolta ezeket a kockázatos termékek közé, a legnagyobb arányban a fiatal felnőttek (60 százalék). A műanyagokat csaknem minden harmadik válaszadó említette (ezen belül a fővárosiak, illetve a 18-29 év közöttiek 39 százaléka). A műszaki cikkekre ugyanakkor csak 11 százalék, a bútorokban, szőnyegekben található vegyi anyagokra pedig mindössze 5 százalék gondolt. A megkérdezettek átlagosan két termékcsoportot neveztek meg, bár a válaszadók háromtizede csak egyet tudott megemlíteni (ők szinte kivétel nélkül csak az élelmiszereket) (3. ábra).
 
A vegyszerszennyezettség szempontjából a lakosság egyértelműen az almát tartja a legbiztonságosabbnak, ezen túl a megkérdezettek a burgonyát és a sárgarépát nevezték meg a legmagasabb arányban. A válaszadók 6 százaléka (ezen belül a községekben élők 9 százaléka) a saját terményeit is a legbiztonságosabbak közé sorolta. A legszennyezettebbnek ezzel szemben a paradicsomot, a salátaféléket és a paprikát tartják a legtöbben, de az alma is számos említést kapott a kockázatos termények között. A lakossági ismeretek, vélekedések megosztottságát jól jelzi, hogy több gyümölcsféle (az almán kívül például a banán, a narancs és a szőlő is) egyszerre került fel a legbiztonságosabbnak és a legkockázatosabbnak tartott termények listájára. Eközben valamelyest (8-ról 5 százalékra) csökkent azok aránya, akik általánosságban is bizalmatlanok a fejlődő országból származó, esetleg nem megfelelően ellenőrzött importtal szemben (4. ábra). Abban a kérdésben ugyanakkor alig változtak a lakossági vélemények, hogy az import vagy a hazai termények tartalmaznak-e több vegyszermaradványt. A válaszadók többsége (54 százalék) a külföldről behozott importot tartja szennyezettebbnek, ám a korábbinál valamivel többen, tízből négyen úgy gondolják, hogy a hazai és az import termények egyforma mértékben szennyezettek (5. ábra).
 
A vegyi anyagokkal szembeni aggodalom ellenére a legtöbben nem vagy csak kismértékben vállalnának pluszköltségeket azért, hogy egészségesebb zöldségek és gyümölcsök kerüljenek az asztalra, bár a 2009 nyarán mért értékekhez képest valamelyest nőtt a lakosság többletfizetési hajlandósága. Az összes megkérdezett 20 százaléka egyáltalán nem hajlandó, vagy nem képes többet fizetni egy hasonló, ám káros vegyi anyagoktól mentes mezőgazdasági termékért – akik pedig hajlandóak lennének az egészségük érdekében mélyebben a zsebükbe nyúlni, azok átlagosan 20 százalékosnál kisebb (18 százalékos) felárat vállalnának (6. ábra). Hasonlóak az arányok akkor is, ha egy olyan termék vásárlásáról van szó, amely esetében garantálják, hogy a benne található vegyi anyagok nem károsak az egészségre: a megkérdezettek 79 százaléka lenne hajlandó ezért a garanciáért többletköltséget vállalni, ők átlagosan 19 százalékkal fizetnének többet (7. ábra). Persze a nagy többség leginkább „kerek”, vagy legalábbis 5-tel osztható számokban gondolkodik: a legtöbbször említett, „tipikus” többletköltség az átlagértéknél jóval alacsonyabb, 10 százalék (mindkét kérdésnél ez tette ki a többletfizetésre hajlandóak válaszainak nagyjából harmadát). Ennél magasabb pluszköltséget az egészséges mezőgazdasági termékekért az összes megkérdezett 36 százaléka, a káros anyagoktól mentes termékekért 37 százalék vállalna. Az átlagosnál magasabb arányban és mértékben hajlandóak a többletfizetésre a legalább érettségivel rendelkezők, valamint a 18-29 éves és (valamivel kevésbé) a 30-39 éves korosztály. Ugyanakkor a nagycsaládosok és az érettségivel nem rendelkezők többletfizetési képessége az átlagosnál lényegesen alacsonyabb, emellett a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók és a 60 évesek és idősebbek is az átlagosnál kisebb arányban (bár az átlagot megközelítő mértékben) tudnának a zsebükbe nyúlni. Külön említést érdemel a budapesti lakosság, amelyben a többletfizetésre hajlandóak aránya átlagosnak mondható, ám az általuk vállalhatóként említett többletköltség a lakossági átlagnál lényegesen magasabb (8-9. ábra).
 
Ugyanakkor továbbra is elgondolkodtató a lakosság véleménye azt illetően, hogy a jelenlegi szabályok milyen mértékben garantálják a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát: nagyjából minden ötödik válaszadó szerint egyáltalán nem, és további 37 százalék is inkább nem lát törvényi garanciát az egészségügyi és környezeti biztonságra. Az érdemi válaszok átlaga százfokú skálán kifejezve 41 pont (szinte megegyezik a tavalyi, 40 pontos értékkel), a közepes szintet jelképező 50-es értéknél magasabbat csak a fővárosiak körében mértünk (10. ábra). Igaz, a lakosság szerint nem is annyira a döntéshozóknak, mint inkább a gyártóknak kellene tenni a termékekben található vegyi anyagok biztonságáért – őket első helyen a megkérdezettek több mint hattizede, összesen pedig 85 százalék említette. Nagyjából minden második válaszadó említette azonban az ezzel foglalkozó állami szervek felelősségét is (összesen 53 százalék, ezen belül a diplomások 62 százaléka), a kereskedőket, forgalmazókat valamivel kevesebben (43 százalék, ezen belül a vidéki városokban élők csaknem fele). A politikai döntéshozók fellépését a válaszadók 31 százaléka tartaná fontosnak, a média szerepére ugyanakkor csak 13 százalék, a lakosság felelősségére pedig mindössze 9 százalék gondolt (11. ábra).
 
A felmérést a Levegő Munkacsoport felkérésére, a Medián-Omnibusz keretében 2010. március 26-a és 30-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A kutatás részben megismételte egy 2009. július 3-a és 7-e között végzett Medián-felmérés kérdéseit, így lehetőséget teremtett időbeli összehasonlításra is. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 




Ábrák