Infláció – munkanélküliség
www.median.hu 
2017. március 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. március 11.

Infláció – munkanélküliség

A pénzügyi-gazdasági válság nagymértékben rányomta a bélyegét a lakosság inflációval és munkanélküliséggel kapcsolatos várakozásaira is.

A két mutató lényegében hasonlóan alakult: az első pánik után a januári adatok még átmeneti megnyugvást jeleztek, februárra mégis jelentős visszaesés következett be, azóta pedig lassú javulás figyelhető meg. Különbség ugyanakkor, hogy a következő évre becsült infláció esetében a legmagasabb értékeket 2008 novemberében mértük (a szintén kiugróan magas februári becslések már valamivel elmaradtak ettől), míg a munkanélküliség becsült mértéke csak februárban érte el az – általunk valaha mért – legmagasabb szintet.
 
Bizakodásra adhat okot, hogy az év utolsó hónapjaiban a válaszadók átlagosan rendre 16-17 százalékos jövőbeli áremelkedésre számítottak, ami a legalacsonyabb szint 2006 tavasza óta. Ráadásul a 2006-os választások óta először fordult elő, hogy a válaszadók átlagosan kisebb becslést adtak a következő évi inflációra, mint az elmúlt évire. Igaz viszont, hogy nagyjából ugyanannyian számítottak az infláció csökkenésére, mint emelkedésére, tehát ez a különbség csak a becsült csökkenés, illetve emelkedés eltérő nagyságából adódik (1. ábra).
 
Az év végén különösen az MSZP-szavazók, a diplomások és a legfelső jövedelmi negyedbe tartozók becsülték az átlagnál alacsonyabbra a várható drágulást. A februári csúcsponthoz viszonyítva viszont decemberre a Fidesz szavazóinak átlagos becslései is kiemelkedő mértékben (8 százalékpontot) javultak (2. ábra).
 
A lakosság által érzékelt, illetve a következő 12 hónapra becsült munkanélküliség mutatója különösen érzékenyen reagált a gazdasági válság hírére, igaz, a válaszadók átlagosan korábban is a hivatalos ráta három-négyszeresére becsülték az állástalanok arányát. 2008. szeptember és 2009. február között mintegy 9 százalékponttal, vagyis csaknem másfélszeresére nőtt a következő 12 hónapra becsült munkanélküliségi ráta, és februárban már 3 százalékponttal haladta meg a korábban (2006 nyarán) mért „rekordot”. Ezt követően a becslések alakulása (a hivatalos munkanélküliségi ráta emelkedése ellenére) fokozatos megnyugvást jelzett, a decemberben mért 24 százalék pedig már megfelelt a válság előtti egy-két év átlagának.
 
A munkanélküliség alakulása egyébként is fontos tényezője a gazdasági helyzet megítélésének. Ezért kell kiemelni, hogy a következő évi munkanélküliségre vonatkozó becslések átlaga az év végén is meghaladta az elmúlt évre vonatkozó átlagot, tehát a többség továbbra is az állástalanok számának emelkedését valószínűsíti. Bíztató ugyanakkor, hogy ez a különbség már lényegesen kisebb, mint a válság első hónapjaiban: 7-ről 3-4 százalékra csökkent (3. ábra).
 
A februári csúcspont idején és az év végén is különösen az érettségivel nem rendelkezők, valamint a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók becsülték magasra a várható munkanélküliséget, míg a legjobb jövedelmi helyzetűek, az érettségizettek és diplomások jellemzően a lakossági átlagnál lényegesen alacsonyabbra becsülték az állástalanok arányát. Februárról decemberre a 18-29 éves korosztály és az MSZP-szavazók átlagos becslései javultak a legnagyobb mértékben. A gazdasági válság híre a munkanélküliség kérdésében a legkevésbé a fővárosiakat rémisztette meg: ők februárban is a lakossági átlagnál lényegesen alacsonyabbra becsülték a várható munkanélküliség mértékét, körükben később a javulás is jóval kisebb volt (4. ábra).
 
Kapcsolódó anyagok:
Harmadik rész: Pénzügyi tervek




Ábrák