Kritikus tömeg
www.median.hu 
2017. március 31. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2011. május 25.

Kritikus tömeg

A tavalyi választásokat követő hetekben még a közhangulat ugrásszerű javulása volt megfigyelhető, mostanra azonban a többség csalódott az Orbán-kormányban.

A HVG megbízásából május elején készült Medián-felmérés szerint a kormány eddigi intézkedései közül egyértelműen az új alkotmány hagyta a legmélyebb nyomot az emberek emlékezetében: amikor a megkérdezetteknek az elmúlt egy év fontos döntéseit kellett „fejből” felidézniük, az alaptörvényt csaknem kétharmaduk említette. A nyugdíjrendszer átalakítása, a személyi jövedelemadó változásai és a médiatörvény is emlékezetesnek bizonyult (42, 32, illetve 29 százalék említette). Bár a büntető törvénykönyv szigorítását spontán módon csak a megkérdezettek 11 százaléka tudta felidézni, ez volt elmúlt egy év legnépszerűbb intézkedése, különösen a kormánypárti és Jobbik-szavazók üdvözölték. A bankokra és egyes iparágakra kivetett különadók, a végkielégítések megadóztatása és a határon túli magyarok számára megkönnyített állampolgárság kapcsán is a helyeslők vannak többségben. A kormány számos, nagy horderejű intézkedésével azonban a válaszadók nagyobb része nem értett egyet. Különösen magas az elutasítók aránya a magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe való visszaterelése, az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, az szja rendszerének változtatása és a közigazgatásban bevezetett indoklás nélküli felmondás kérdésében, de a többség az új alkotmány és a médiatörvény elfogadását is rossz szemmel nézte. Az AB jogkörének szűkítésével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy már november elején (tehát a nyugdíjrendszer átalakítása előtt) is többségben voltak azok, akik azt nem helyeselték, ám az arányuk az akkori 48 százalékról mostanra 60 százalékra nőtt. Ennél kisebb mértékben, de szintén nőtt a médiatörvényt ellenzők aránya (a januári 44-ről 51 százalékra).
 
A kormány egyéni képviselői indítványokkal több fontos kérdésben (többek közt éppen az AB jogkörének szűkítése és a médiatörvény esetében) is el tudta kerülni a törvénytervezetek részletes vitáját. Ennek kapcsán azonban a megkérdezettek nagy többsége (73 százalék), sőt, ezen belül még a Fidesz-szavazók 56 százaléka is úgy gondolja, hogy ilyen nagy horderejű kérdésekben mindenképpen szükség lenne a szakmai és civil szervezetekkel való tárgyalásra. Az új alkotmány elfogadását követően pedig a korábbinál is magasabbra (62 százalékra) nőtt azok aránya, akik fontosnak tartanák, hogy az alaptörvényt népszavazással erősítsék meg. Bár a válaszadók harmada szerint a Fideszt a kétharmados parlamenti többség felhatalmazta, hogy ellenzéki szavazatok nélkül is teljesen új alkotmányt fogadjon el, a többség (59 százalék) szerint nem lenne szabad életbe léptetni olyan nemzeti alaptörvényt, amelyet egyedül a kormányoldal szavazott meg.
 
Míg tavaly júliusban a megkérdezettek több mint fele (53 százalék) pozitívan értékelte az új kormány tevékenységét, tavaszra ez az arány 33 százalékra csökkent. A tavaly még Fideszre szavazó, de azóta onnan lemorzsolódó választóknak a döntő többsége (84 százaléka) kritizálja a kormány munkáját, de a megmaradt fideszes szavazók közül is minden ötödik gyengének értékeli a kormányzati teljesítményt. Mindent egybevetve az Orbán-kormány egyéves tevékenysége a válaszadók több mint felének (51 százaléknak) csalódást okozott, míg 44 százaléknyian azt mondták, hogy az nagyjából megfelelt a korábbi várakozásaiknak. A legérdekesebb, hogy azoknak, akik emlékeik szerint a választásokon a Fideszt támogatták, 36 százaléka csalódott a kormányban (a jelenlegi Fidesz-szavazótáborban 16 százalék a csalódottak aránya, míg a Fidesztől azóta elpártoltak körében 80 százalék). Sőt, a tavaly még a Fideszt támogatók közel háromtizede ma már nem is szavazna a kormánypártra: 10 százalékuk más pártot választana, 19 százalékuk viszont egyik párthoz sem kötődik.
 
Erősen megosztott a lakosság abban a kérdésben, hogy az Orbán-kormány tevékenysége összességében milyen hatással lehetett Magyarország külföldi megítélésére, de lényegesen többen gondolják, hogy az elmúlt egy év inkább ártott az ország arculatának (35 százalék), mint ahányan javulást érzékelnek (21 százalék). Jellemző ugyanakkor, hogy míg a fideszes szavazóknak csak töredéke (8 százaléka) véli úgy, hogy romlott az ország megítélése, más szavazói csoportoknak csak hasonlóan csekély része lát ezen a téren javulást.
 
A felmérést 2011. május 6-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábrák