Hullámzó rosszkedv
www.median.hu 
2017. március 27. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. január 07.

Hullámzó rosszkedv

A gazdasági közhangulat 2007-ben

2007 végén - kisebb felívelések és visszaesések után - a lakosság gazdasági hangulata valamivel mélyebbre került az év elején mért szintnél. A 2006 nyarán kimutatott mélyrepülés 2007-ben nem folytatódott ugyan, a gazdasági közhangulatot átlagoló konjunktúraindex értéke az év végén csak alig valamivel volt magasabb a megszorítások bejelentése utáni történelmi mélypontnál.

 
A lakosság rossz hangulata különösen az ország elmúlt évi teljesítményének értékelésében mutatkozik meg, ami az év végére – a saját háztartás helyzetének megítéléséhez hasonlóan – még a 2006-ban mérteknél is mélyebbre került (1. ábra). Sokat elárul a közhangulatról, hogy az ország gazdasági helyzetében decemberben már a megkérdezettek 77 százaléka látott romlást, és alig 3 százalékuk javulást. Szerény vigasz, hogy 2007 márciusa óta a jövőre vonatkozó várakozások, ha csak kicsivel is, de kevésbé borúlátóak, mint a múlt értékelése.
 
A gazdasági helyzet megítélését a leginkább a pártpreferencia befolyásolja: a kormánypártok szavazóinak ítélete összességében a borúlátó tartományban mozog ugyan, de ők így is lényegesen optimistábbak az átlagosnál, míg a Fidesz szavazói a legkevésbé bíznak a gazdaság teljesítményében (2. ábra). Az év utolsó hónapjaiban bekövetkezett visszaesés ugyanakkor nagyrészt épp a kormánypártok szavazótáborának hangulatváltozásából adódott - a Fidesz szavazóinak értékelése szeptembertől lényegében nem változott.
 
A következő évi inflációra vonatkozó becslések átlaga az első félévben mérséklődött, de az őszi áremelkedések idején ismét feljebb kúszott (3. ábra). Az előző 12 hónapban érzékelt drágulás mértéke hullámzóan alakult, de míg 2006-ban (az általános fölébecslést figyelembe véve) viszonylag alacsony szinten, jellemzően 13-16 százalék között mozgott, addig 2007-ben a megkérdezettek már 18-20 százalékosra becsülték. Az év elején a lakosság az infláció jelentős mértékű növekedésével kalkulált, hiszen a jövőre vonatkozó infláció mértékét 7 százalékponttal becsülték nagyobbra, mint a múltban tapasztaltat. Az előző 12 hónapban bekövetkezett pénzromlás mértékét a 2007-es év második felében is egyre nagyobbnak érezte a lakosság, de ehhez képest már csak kisebb – 2 százalékos – növekedést tartott valószínűnek. Egyébként 2004 előtt a lakosság többnyire az infláció mértékének csökkenését, az EU-csatlakozást követő két évben pedig annak változatlanságát valószínűsítette.
 
A munkanélküliségre vonatkozó becslések is viszonylag érzékenyen reagáltak az aktuális eseményekre, de az elmúlt másfél évet tekintve (különösen a jövőre vonatkozó becslések terén) mégis inkább fokozatos megnyugvás látható. A lakosság továbbra is a munkanélküliség mértékének emelkedését valószínűsíti (a múltra vonatkozó becslések átlagosan 21-24 százalék között, míg a jövőre vonatkozóak 24-28 százalék között ingadoztak), de a különbség a 2006 második felében mért 4-5 százalékról 2007-ben 2-4 százalékra csökkent.
 
Az elmúlt év során lényegében stagnált a hitelfelvételt tervezők aránya – a legrosszabb jövedelmi helyzetűek körében enyhén csökkent a hitelfelvételi kedv, de ezt ellensúlyozta a legjobb helyzetűek körében mért növekedés (4. ábra). Talán a megszorítások hatása, hogy valamivel többen próbáltak a jövedelmükből félretenni, mint 2006-ban – igaz, a megtakarítás átlagos mértéke többnyire a háztartás jövedelmének 15 százaléka alatt maradt. Ezzel együtt kismértékben, de fokozatosan csökkent a vásárlási kedv is: bár a nyár végén még kisebb emelkedés volt látható, az év végére már csak a háztartások 18 százalékában tervezték nagy értékű tartós fogyasztási cikk beszerzését, és így ez az arány ismét a 2002 óta mért legalacsonyabb szintre süllyedt (5. ábra).




Ábrák