Óvakodj március idusától?
www.median.hu 
2017. május 29. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 

Egyetemes visszaesés

A Fidesz-KDNP  támogatottsága a teljes szavazókorú népességben a januári 37 százalékról április végére 31 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy az elmúlt negyedévben közel félmillió szavazó távolodott el a kormánypárttól (ábra). 


A helyzet változatlan

Begyűjtőpárt

Jobb félni?



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. március 10.

Óvakodj március idusától?

A korábban ünnepre járók fele – minden bizonnyal az őszi események és a médiában elhangzó ijesztő jóslatok miatt – eltántorodott attól, hogy az idén is jelen legyen valamelyik március 15-ei rendezvényen. A népesség héttizede számít arra, hogy utcai zavargások lesznek, és több mint fele arra, hogy a békés ünneplőknek is bántódásuk eshet – derül ki a hét elején készített, a Népszabadságban megjelent Medián-felmérésből.

A harmadik magyar köztársaságban az 1848-as forradalom az egyik legfontosabb önmeghatározási, azonosulási pont, azaz eszmetörténeti hagyomány a magyar történelem eseményei közül, ám a magyar felnőtt népesség egy jelentős része – legalábbis külsőségeiben – nemigen foglalkozik azzal, hogy megemlékezzen róla. Ez azért is meglepő, mert viszonylag fiatal ünnepről van szó: a monarchia idején jó darabig áprilisban tartották, az áprilisi törvényekre emlékezve, de a Kádár-rendszer idején sem kapta meg a kellő jelentőségét. És habár manapság már kokárdát tűzve, szabadon lehet felvonulni az 1848-as események szimbolikussá vált helyszínein, a felnőtt népesség túlnyomó része (tíz megkérdezettből heten) eddig sem jártak március 15-ét ünnepelni, és most sem tervezik. Mindössze egynyolcadnyian vannak, akik az elmúlt években is ünnepeltek és most is fognak. Az is látható azonban, hogy ugyanennyien válaszolták, hogy korábban jártak ugyan, ám most nem mennek el, azaz a korábban ünnepre járók fele – minden bizonnyal az őszi események és a médiában elhangzó ijesztő jóslatok miatt – eltántorodott attól, hogy az idén is elmenjen valamelyik rendezvényre (1. ábra). A nagy többség azonban nem a rendbontásoktól fél, hanem egyébként sem szokott részt venni az 1848-as megemlékezéseken, és a népesség majdnem fele (44 százalék) még a márciusi ifjak legjellemzőbb jelképét, a kokárdát sem fogja kitűzni a ruhájára.
 
A népesség héttizede számít egyébként arra, hogy a tavaly októberihez hasonlóan utcai zavargások lesznek, és több mint fele arra, hogy a békés ünneplőknek is bántódásuk eshet. Ezek az arányok azok körében sem magasabbak, akik korábban elmentek ünnepelni, most viszont nem fognak. Valószínűleg nemcsak az utcai erőszak megismétlődése miatti aggodalom, hanem az ünnep méltóságának a féltése is indítja arra az embereket, hogy újabb be nem jelentett tüntetések ellen egészen határozott fellépést várjanak a rendőrségtől. Ilyen esetben a válaszadók 50 százaléka szerint a tüntetőkkel szemben a rendőrségnek az októberihez hasonlóan vagy még nagyobb eréllyel kellene fellépnie (2. ábra). Az esetleg bekövetkező március 15-ei rendbontásért és személyi sérülésekért a megkérdezettek legnagyobb része természetesen a rendbontókat teszi felelőssé, és jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak – a rendőrség mellett – a kormánynak és a miniszterelnöknek, mint az aznapra gyűlést szervező Fidesznek és Orbán Viktornak (3. ábra). Ugyanakkor ezt a képet némileg árnyalja az, hogy az emberek 47 százaléka nem tartja szerencsésnek, hogy a nagyobbik ellenzéki párt politikai rendezvényt szervez március 15-ére (egyharmadnyian helyeselték, és csupán minden nyolcadik ember mondta, hogy szerinte a Fidesz-nagygyűlés nem politikai rendezvény), mert sokan (51 százalék) attól tartanak, a Fidesz rendezvényének szerepe lesz abban, ha esetleg rendbontásra kerül sor. Ez utóbbi véleményt fogalmazta meg egyébként a nagyobbik ellenzéki párt szavazóinak 27 százaléka is (4. ábra).
 
A felmérést 2007. március 5-én és 6-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±3-6 százalék.




Ábra