Fodor vagy Kóka - még egyszer
www.median.hu 
2017. június 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 


Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan

Önök kérték



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2007. április 04.

Fodor vagy Kóka - még egyszer

A közvélemény-kutatások értelmezéséről

Az SZDSZ elnökválasztó küldöttgyűlését megelőző héten két közvélemény-kutatás is megjelent arról, hogy a különböző választói csoportok milyen arányban tartották Fodor Gábort és Kóka Jánost alkalmasabbnak a párt elnöki posztjára. A Medián egy viszonylag nagy, 3200 fős országos reprezentatív felmérés adataiból készített elemzést, a Szonda Ipsos pedig egy 500 fős, de célzott felmérés adatait ismertette. Érthető, hogy mindkét versengő jelölt hivatkozott azokra a kutatási eredményekre, amelyek szerinte az ő megválasztása mellett hoztak fel érveket. Első ránézésre azonban érthetetlen, hogy a valójában nagyon hasonló eredményt hozó két felmérés miért úgy jelent meg a nyilvánosságban, mintha a megállapításaik szöges ellentétben állnának egymással.
 
A Medián el akarta kerülni annak látszatát, hogy részesévé válik az elnökválasztási kampánynak, ezért az SZDSZ tisztújítása előtt nem kommentálta a felmérésekről szóló ellentmondásos híradásokat. Viszont utólag mégis szóvá tesszük az esetet, amely véleményünk szerint szinte állatorvosi lova a közvélemény-kutatások téves értelmezésének.
 
Kezdjük azzal a nagyon triviális szemponttal, hogy ezek a felmérések nem az SZDSZ tisztújító kongresszusának küldöttei körében készültek, tehát semmit sem mondtak arról, hogy Fodor Gábornak vagy Kóka Jánosnak volt-e nagyobb esélye az elnökválasztáson. Bár a különbség könnyen belátható, az [origo] internetes portál mégis „A Medián szerint Kóka esélyesebb Fodornál” címmel közölt cikket, míg a Magyar Hírlap cikkében az illusztrációként közölt fotó a következő képaláírást kapta: „A Szonda Ipsos felmérése szerint Fodor Gábor az esélyes”.
 
A legtöbb hírforrás szerencsére nem követte el ezt az alapvető hibát, de a két felmérés összevetésekor egyikük sem vette észre, hogy azok közvetlenül nem összehasonlíthatóak. Dicséret illeti a Népszabadságot, amely a Szonda Ipsos adatainak ismertetésekor legalább megjegyezte, hogy a cég „‑ közelebbről meg nem határozott – liberális választóközönséget kérdezett”.
 
A legtöbb esetben azt emelték ki a lapok és internetes portálok, hogy a Szonda Ipsos és a Medián felmérése egymásnak ellentmondó eredménnyel zárult. Ezt az interpretációt vették át a politikusok is. Így nyilatkozott a felmérésekről maga Kuncze Gábor is 2007. március 29-én a Kossuth Rádió Háttér című műsorában, Fodor Gábor pedig egy nappal később a következőket írta a blogjában: „megkérdeztem számos szakértőt, hogy hogyan értékeljük az elmúlt időszakban megjelent kutatásokat. A Medián a teljes népesség körében kérdezett 3200 főt. Mivel a teljes népesség körében 3 százalékon áll az SZDSZ, így a liberális szavazók véleményét náluk gyakorlatilag száz ember képviseli. A Szonda Ipsos ellenben kizárólag liberális választópolgárokat kérdezett. Vagyis 500 főt, akik az SZDSZ jelenlegi, vagy potenciális támogatói. Így a Szonda kutatás az SZDSZ szavazók szempontjából relevánsabb és frissebb is. És az én előnyömet mutatja.”
 
A félreértések abból adódtak, hogy a Szonda Ipsos MTI-hez eljutatott közleménye nem tette világossá, hogy pontosan kiket is reprezentál a felmérése. A kutatás módszeréről csak annyit tudhatunk, hogy „a Szonda Ipsos március 22. és 26. között készült telefonos felmérése az országos felnőtt népességet reprezentálja, közülük a kérdőívre válaszoló 500 személy liberális választópolgár: az SZDSZ korábbi (2002-es, 2006-os) szavazója, mostani támogatója, a liberális nézetek képviselője”. Túl azon, hogy nem világos, mit is jelent az, hogy valaki a „liberális nézetek képviselője”, valószínűleg a Szonda Ipsos kutatói számára is ismert tény, hogy ma Magyarországon a magukat liberálisnak mondók nagy többsége Fidesz-szavazó, még ha az átlagnál nagyobb arányban találunk is közöttük SZDSZ-szavazókat. Márpedig ha így van, akkor a két felmérés adatai nem is nagyon térnek el egymástól: mindkettő Fodor előnyét mutatja egy – valószínűleg ez igaz a Szonda adatfelvételére is – relatív többségben Fidesz-szavazókat magában foglaló mintában. A Medián SZDSZ-szavazókra vonatkozó adatait szinte mindenki a Szonda egész mintájának az adataival hasonlította össze, holott azt csak az abban szereplő SZDSZ-esek válaszaival lehetett volna összevetni. Ezt az adatot azonban a Szonda jelentése nem közli. Csupán annyit tudhatunk meg belőle, hogy „az SZDSZ-hez való kötődés mértéke sem differenciálja az összképet”, illetve, hogy „a leginkább elkötelezett liberálisok (az SZDSZ többszörös szavazói) megosztottak: 44 százalékuk Fodort, 42 százalékuk Kókát szeretné a szabad demokraták első számú vezetőjének.” A kutatási eredmények félreértelmezéséhez tehát véleményünk szerint a Szonda pontatlan megfogalmazása is hozzájárult.