Lesz ez még így se
www.median.hu 
2017. május 29. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 

Egyetemes visszaesés

A Fidesz-KDNP  támogatottsága a teljes szavazókorú népességben a januári 37 százalékról április végére 31 százalékra esett vissza, ami azt jelenti, hogy az elmúlt negyedévben közel félmillió szavazó távolodott el a kormánypárttól (ábra). 


A helyzet változatlan

Begyűjtőpárt

Jobb félni?



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2008. november 19.

Lesz ez még így se

Pártok és politikusok népszerűsége

A politikai véleményeket alig, a gazdaságiakat azonban drámai mértékben változtatta meg a pénzügyi válság: a rendszerváltás óta még soha nem volt ilyen borúlátó a lakosság az anyagi lehetőségeit illetően – többek között ez derül ki a HVG megbízásából készített novemberi elemzésünkből.
 

November elején szinte mindenki a válságra figyelt. A Medián 2002 nyara óta vizsgálja, hogy a médiában legtöbbet tárgyalt ügyek mennyire foglalkoztatják a nagyérdeműt. Az elmúlt bő hat évben még soha nem fordult elő, hogy a vizsgált 15 téma között lett volna egy olyan, amit az embereknek akár a 40 százaléka is a közelmúlt legfontosabb ügyének tartott volna, most viszont a kétharmaduk tette az első helyre a nemzetközi pénzügyi válság hazai megjelenését. A figyelem mértékénél már csak a levont konzekvenciák súlyosabbak: október és november között drámai mértékben romlottak a lakosság gazdasági várakozásai. Pedig ezek eddig sem voltak valami rózsásak. Az első nagy törés még 2006 nyarán, a megszorító intézkedések bejelentése után következett be Ekkor szakadt meg a Bokros-csomag megemésztése után lassan beinduló, az aktuális politikai széljárás hullámzásai ellenére hosszú távon mégiscsak érvényesülő gazdasági bizakodás (lásd: Romló kilátások). Már a válság begyűrűzése előtt is csak kevesebb, mint minden tízedik polgár bízott abban, hogy az elkövetkező egy évben javulni fog az anyagi helyzete (lásd: Törékeny fordulat?), ma már kis túlzással senki sem hiszi ezt, miközben 60-ról 79 százalékra nőtt a romlásra számítók, ezen belül is 24-ről 43-ra a nagy mértékű nadrágszíj-húzástól tartók aránya. Ráadásul az ország gazdasági kilátásait még ennél is rosszabbnak látja a közvélemény, továbbá 25-ről 29 százaléka nőtt a jövő évi munkanélküliségi rátára vonatkozó becslések átlaga is. A 2006-os megszorítások után sok háztartás hitelek felvételével próbálta kibekkelni az átmenetinek gondolt életszínvonal-csökkenést, a mostani helyzetben azonban ez sem járható út: 8-ról 5 százalékra csökkent a hitelfelvételen gondolkodók aránya és a közelegő karácsony ellenére kevesebben tervezik valamilyen tartós fogyasztási cikk vásárlását is. Bármelyik mutatót nézzük is, a Medián 1991 óta készített gazdaságiközhangulat-felmérései még soha nem mutattak ilyen borús képet, mint most. A pesszimizmus ráadásul most igazán hosszú távú: az emberek 28 százaléka szerint a válság egy évig is eltarthat, 49 százalékuk szerint pedig ennél is hosszabban el fog húzódni. 
 
A politikai véleményekre azonban a jelek szerint alig volt hatással a válság (1. ábra). A két nagy pártnak szinte pontosan ugyanannyi támogatója van, mint egy hónappal ezelőtt (2. ábra), bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Fidesz támogatottsága a teljes népességben augusztus óta minden hónapban csökkent 1-1 százalékkal, ami összességében már szignifikáns visszaesést jelent. Az más kérdés, hogy a jobboldali pártnak így is kétszer annyi támogatója van, mint a szocialistáknak (a teljes népességben 42:20 az állás.) A válsághangulat tehát nem erősítette az ellenzéket, de a válságmenedzseri szerepben offenzívába kezdő miniszterelnök sem szerzett újabb híveket (bár kétségtelen, hogy az utóbbi hónapokban alkalmasságának megítélése egy hajszállal javult fő riválisával szemben, hiszen szeptemberben e tekintetben még 50:23 volt az Orbán-Gyurcsány meccs állása, és a különbség mostanra 47:26-ra mérséklődött). Annyi hatása mindenképp volt az új helyzetnek, hogy a kissé bágyadt MSZP-s szavazótábort a jelek szerint sikerült felrázni. Az elmúlt hónapokban a szocialista szavazók jóval kisebb hányada mondta biztosra a választási részvételét, mint a fideszesek, novemberre azonban felzárkóztak a rivális táborhoz (3. ábra). Kisebb részben a Fidesz-támogatók egy részének a lemorzsolódása, nagyobb részben az MSZP növekvő aktivitása miatt a választani tudó „biztos” szavazók körében 31 százalékra mérséklődött a két nagy párt támogatottsága közötti különbség (4. ábra). Ez a legjobb eredmény, amit a szocialisták az elmúlt egy évben el tudtak érni.
 
Az, hogy a gazdasági vélemények mennyire nem gyakorolnak közvetlen hatást a politikaiakra, az abból is jól látszik, hogy az elmúlt hónapban a 60 évesnél idősebbek gazdasági várakozásai zuhantak a legnagyobb mértékben, miközben továbbra is ez az egyetlen olyan nagyobb társadalmi csoport, amelyben az MSZP-nek több szimpatizánsa van, mint a Fidesznek. Egy olyan társadalmi csoport van még, amelyiknek a várakozásai a nyugdíjas korosztályénál is rosszabbak: a devizahitellel eladósodott háztartások tagjai (nagyjából minden negyedik polgár) vannak a legnagyobb visszaesésre felkészülve.
 
A súlyos gazdasági helyzetben az emberek alighanem nagyobb figyelemmel fordulnak a mértékadó gazdasági szakemberek érdemi megnyilatkozásai felé – ez a legvalószínűbb magyarázata annak, hogy a válság kirobbanása óta ugrásszerűen megnőtt Varga Mihály népszerűsége. Az egykori pénzügyminiszter Fidesz-alelnöknek korábban többnyire az ismertsége sem volt elegendő ahhoz, hogy rákerüljön a Medián politikus-toplistájára, most viszont az élbolyba került, a népszerűségi rangsorban előkelő helyet elfoglaló Fidesz-vezérkar többi tagja közé. Ugyancsak feltételezhető, hogy Fodor Gábor rokonszenvmutatójának újbóli erősödése is közvetve a válsághelyzettel magyarázható, vagyis azzal, hogy ebben az időszakban az SZDSZ politikájában valamelyest háttérbe szorultak a konfrontatív elemek, és immár valószínűbbnek látszik, hogy a liberálisok megszavazzák a költségvetést (amit egyébként a közvélemény többsége az ország érdekében fontosnak tart). Nem sikerült viszont megállítania az elmúlt hónapban elindult jelentős visszaesését az MDF elnökének. Dávid Ibolya népszerűségvesztése novemberben is folytatódott, így két hónap alatt a rokonszenvlista ötödik helyéről a kilencedikre esett vissza.
 
A felméréseket havonta ‑ a legutóbbit 2008. november 7-e és 11-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország közel 100 településén mindig más és más véletlenszerűen kiválasztott 1200 (júliusban és szeptemberben 2400) felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.
 
Politikusok ismertsége és népszerűsége* - százalék
  ismertség népszerűség
 októbernovemberoktóbernovember
Sólyom László97975355
Kósa Lajos89885352
Szili Katalin95964951
Orbán Viktor100995150
Pokorni Zoltán94944950
Varga Mihály75784148
Navracsics Tibor87864043
Göncz Kinga89914341
Dávid Ibolya99994139
Fodor Gábor96953438
Gráf József73693536
Semjén Zsolt75743434
Lendvai Ildikó95962929
Kövér László89882829
Kiss Péter76743229
Gyurcsány Ferenc1001002525
Herényi Károly82812325
Szekeres Imre79802525
Juhász Ferenc75712723
Demszky Gábor98982522
Veres János82842022
Hiller István89872520
Szilvásy György75701917
Draskovics Tibor86842016
Kóka János96951415
 
*A népszerűséget a kutatók azzal a kérdéssel mérték, hogy a válaszadó „a következő években szívesen látná-e fontos politikai szerepben" az adott politikust. A népszerűség változása Draskovics Tibor, Fodor Gábor, Hiller István, Juhász Ferenc és Varga Mihály esetében szignifikáns, vagyis nagy valószínűséggel nem a statisztikai mintavétel hibalehetőségeiből származik.
 
 
 
 




Ábrák