A közvélemény a brókerbotrányról
www.median.hu 
2017. szeptember 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2003. augusztus 30.

A közvélemény a brókerbotrányról

Szinte mindenki hallott róla, de pontosan szinte senki sem érti. Nagyjából így foglalható össze a közvélemény viszonya a K&H Equities-botrányhoz - derül ki abból a kutatásból, amelyet augusztus közepén a HVG megbízásából végzett a Medián 1200 fős országos reprezentatív mintán.

A lakosság 97 százaléka hallott a brókerbotrányról, ám csak töredékük mondta azt, hogy teljesen, negyedrészük pedig, hogy többé-kevésbé tisztán lát az ügyben (1. ábra).Függetlenül attól, hogy saját bevallása szerint mennyire tájékozott az ügyben, az emberek többsége nem tisztán gazdasági bűncselekménynek tartja azt, hanem olyan korrupciógyanús esetnek, amelyben politikusok is érintettek (2. ábra).. Akik csak az egyik - rendszerint persze a pártpreferenciájukkal ellentétes - oldalt tartják sárosnak, azok nagyobb arányban említették a kormánypártokat, mint az ellenzéket, azonban a "pártos" véleményt képviselők kisebbségben vannak, az emberek hattizede szerint kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt érintettek. Talán ez a gyanakvás is szerepet játszik abban, hogy a nagy többség szkeptikus: a lakosság közel háromnegyede szerint a "brókerügyben" soha nem fog kiderülni az igazság (3. ábra).

Könnyen lehet, hogy a botrány okozta bizalmatlanság igazi "kárvallottjai" nem is a pártok, hanem a bankok lesznek. A pénzintézetek iránti bizalom ugyanis - míg a korábbi néhány évben nem sokat változott - az elmúlt két hónap alatt jelentős mértékben csökkent: a 100 fokú skálán mért bizalmi index 51-ről 41 pontra esett június és augusztus között (4. ábra)
 

A felmérést 2003. augusztus 15-e és 19-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország közel 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Diagramok