Foci és politika – 1999. március
www.median.hu 
2017. július 21. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
1999. március 31.

Foci és politika – 1999. március

Felmérés a Deutsch-Kovács konfliktusról

A HVG e heti számában megjelent legújabb Medián-elemzés, amely az első negyedév változásait tekintette át, a politikusok népszerűségi listáján egyetlen szembeötlő változásra mutatott rá.

 Míg a listán szereplő többi politikus népszerűsége legfeljebb 6 szá-zalékkal csökkent január és március között, addig Deutsch Tamásé ebben az időszak-ban 15 ponttal esett vissza: januárról februárra 54-ről 43 százalékra, majd márciusban 38 százalékra. Mint emlékezetes, a miniszter február 4-én döntött úgy, hogy személyi változtatásokat hajt végre a magyar labdarúgósport vezető testületében.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Népszava megbízásából további elemzést készített, és ez igazolta, hogy a sportminiszter népszerűségének hanyatlása nyilvánvalóan összefüggésben van a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének felfüggesztésével. Annak ellenére, hogy a választókorú népességnek mindössze 16 százaléka mondja, hogy nagyon érdekli a foci, és a többség (53 százalék) egyáltalán nem érdeklődik iránta, március végéig a felnőtt lakosság 83 százaléka hallott arról, hogy az ifjúsági és sportminiszter elfüggesztette Kovács Attila MLSZ-elnököt. Ez annál is lényegesen szélesebb kör, mint amennyien Magyarországon egyáltalán érdeklődnek a foci iránt (47 százalék).

A hivatalosan szakmai kifogásokkal, illetve a gazdálkodás szabálytalanságaira utaló vádakkal indokolt döntés tehát széles körben éreztette hatását. Ebben elsősorban az játszott szerepet, hogy a közvélemény számára ezúttal a korábbi kormányzati intézkedéseknél nyilvánvalóbban mutatkozott meg a döntés politikai, illetve személyes háttere.

A válaszadók többsége a döntés tárgyilagosságát kétségbevonó politikai, illetve személyes motívumokat ítélte a leginkább meghatározónak (tehát azt, hogy Kovács az előző kormány nyomására került a szövetség élére, illetve azt, hogy rossz viszonyban van a sportminiszterrel). A felfüggesztő határozat indokai közül a gazdasági jellegűt (Kovács pazarlóan gazdálkodott) lényegesen többen vélik felismerni, mint a jogi tartalmúakat (Kovács szabálytalanul gazdálkodott a szövetség pénzével). A szakmai tényezőket (Kovács hátráltatta a magyar foci fejlődését) a válaszadók alig több mint egytizede ítélte meghatározónak, és összességében ennek tulajdonították a legkisebb jelentőséget. A sportminiszter döntésének mozgatórugóit illetően még az esetről egyébként tájékozottak 12 százaléka is bizonytalan, legalábbis ennyien nem tulajdonítottak jelentőséget egynek sem a Medián kérdezőbiztosai által felsorolt öt tényező közül.

A konfliktusról tájékozottak alig több mint egyharmada (37 százalék) látná szívesen fontos politikai szerepben Deutsch Tamást, míg a tájékozatlanok körében ez az arány 46 százalék. A puszta tájékozottságnál is nagyobb jelentősége van annak, hogy ki milyen indítékot tulajdonít a miniszternek. Azok, akik szerint Deutschot politikai, illetve személyes megfontolások vezették, döntő többségükben megkérdőjelezik politikai alkalmasságát. Lényegesen gyengébb az összefüggés a hivatalos érvelés elfogadása és Deutsch Tamás megítélése között, de akik elfogadják a gazdasági, jogi, illetve szakmai magyarázatokat, inkább kitartanak a sportminiszter mellett.

A vitában csaknem kétszer annyian adnak igazat Kovácsnak (45 százalék), mint Deutschnak (25 százalék). Az, hogy az emberek kinek az oldalára állnak, szintén szorosan összefügg azzal, hogy milyen indítékokat sejtenek a döntés hátterében (lásd a táblázatot). A vélemények alakulása természetesen nem független a politikai hovatartozástól sem: a kormánypártiak többsége (47 százalék) Deutsch oldalán áll, az ellen-zékiek többsége (64 százalék) pedig Kovácsén, de még az előbbiek közül is minden negyedik az MLSZ elnökének ad igazat. Mivel a sportminiszter népszerűsége párthívei körében is az átlagoshoz hasonló mértékben esett vissza, az MLSZ-ügy nagy valószínűséggel a Fidesz szavazótáborában is ártott a politikus megítélésének.

A sportminiszter helyzetén minden bizonnyal sokat rontott, hogy nagyon sokan (a felfüggesztésről tájékozottak 86 százaléka) tisztában vannak vele, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség is beleszólt az ügybe. A FIFA állásfoglalásáról a megkérdezettek döntő többsége úgy véli, hogy az Kovácsnak adott igazat. Annak ellenére, hogy az emberek Deutsch szempontjából összességében lényegesen kedvezőbben foglalnak állást a vitában, mint ahogyan a FIFA döntését értelmezik, az ügy nemzetközi visszhangja nagymértékben hatott a vélemények alakulására. A mindkét kérdésben válaszolók kétharmada egységesen (saját véleménye és a FIFA-nak tulajdonított álláspont szerint is) Kovács oldalán véli megtalálni az igazságot, és csak 1-2 százalék áll az MLSZ-elnök pártján abban a tudatban, hogy a FIFA ajánlása a sportminiszternek adott igazat.

Az, hogy a sportminiszter és az MLSZ-elnök konfliktusa nemzetközi fórum elé került, a megkérdezettek többsége (61 százalék) szerint ártott a magyar foci ügyé-nek. Közel háromszor annyian vannak, akik szerint ezért Deutschot terheli felelősség, mint amennyien Kovácsot kárhoztatják. Azok közül, akik Deutschnak adnak igazat, minden negyedik (26 százalék) egyetért azzal, hogy a sportminiszter kárt okozott, amikor nem hajtotta végre a FIFA ajánlását, a Kovács-pártiak közül ezzel szemben csak fele ennyien (14 százalék) gondolják, hogy a felfüggesztett sportvezető ártott a magyar focinak, amikor a nemzetközi szövetséghez fordult.




KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁZATOK

1. táblázat