A többség az adórendszer átrendezése mellett
www.median.hu 
2017. szeptember 26. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ár-apály

Miközben a rezsicsökkentés híre csaknem minden emberhez eljutott, annak hatásairól már erősen megoszlanak a vélemények. Ez derül ki abból a két felmérésből, amelyet a Medián januárban és februárban, azonos kérdésekkel készített.
 




KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2009. február 23.

A többség az adórendszer átrendezése mellett

Mielőtt megkezdődött a pártpolitikától sem mentes vita, a kormány adóváltoztatási terveinek többségét a lakosság is viszonylag elfogadhatónak tartotta - derül ki abból a kutatásból, amit a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Medián végzett még a hétfői bejelentés előtt, 1200 fő személyes megkérdezésével.

A megkérdezettek 48 százaléka úgy vélte, az ország jelenlegi helyzetében nincs lehetőség adócsökkentésre, legfeljebb az adórendszer átrendezésére. Igaz, nem voltak sokkal kevesebben azok sem (40 százalék, ezen belül a Fidesz-szavazók közel fele), akik úgy gondolták, még akkor is volna lehetőség az adók mérséklésére, ha ezáltal az állam bevételei csökkennek.
Gyurcsány Ferenc február 16-ai beszéde, tehát az adóváltoztatási tervek ismertetése előtt megoszlott a lakosság véleménye, hogy milyen hatása lehet annak, ha az – utóbb bejelentett – összes intézkedés életbe lép. A relatív többség mindenesetre úgy vélte, hogy a tervezett lépéseknek köszönhetően emelkedne az adófizetők száma, és igazságosabbá válna a magyar adórendszer. Ráadásul valamivel többen voltak azok, akik szerint az emberek jobban járnának a változtatásokkal, mint akik az intézkedéseket inkább hátrányosnak tartották. Igaz, a megkérdezettek többsége nem bízott a foglalkoztatottság javulásában, és azt is meg kell jegyezni, hogy abszolút értelemben véve kisebbségben voltak azok, akik a tervektől pozitív fejleményeket vártak (1. ábra).
Az viszont sokat elárul, hogy a politikai viták beindulását megelőzően (az áfa emelését és a családi pótlék adókötelessé tételét leszámítva) az egyes tervek elfogadottságában nem volt mérhető különbség a kormánypárt és a Fidesz szavazótábora között. A bejelentés előtt az adótervek közül a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék mértékének csökkentése, valamint a szolidaritási adó eltörlése kimondottan népszerűnek bizonyultak, míg a megkérdezettek az áfa emelését fogadták a legrosszabbul (37 százalékuk ezt egyáltalán nem tartotta elfogadhatónak). Általánosságban is elmondható, hogy a lakosság az intézkedések közül az adócsökkentés minden formájának örül, ám a többség az adóemeléseket nem, csak a kedvezmények korlátozását, az adómentességek körének szűkítését tartotta elfogadhatónak (2. ábra). Utóbbi intézkedés egyébként a gyermekkel élőket érdekelheti a leginkább: az ilyen háztartások több mint felében igénybe vesz valaki valamilyen szja-kedvezményt, míg arányuk a gyermeket nem nevelő háztartásokban kevesebb mint 20 százalék.
Ami az szja csökkentésének módját illeti, a megkérdezettek közel fele (48 százalék) inkább azt választotta volna, hogy kisebb mértékben nőjön az alsó adósáv határa, viszont az adókulcs maradjon változatlan. A konkrét bejelentést megelőzően azonban így is a megkérdezettek 35 (de ezen belül a dolgozók 40, a vezető vagy értelmiségi foglalkozásúak 55) százaléka értett egyet a kormány tervével, tehát hogy az alsó sáv nagyobb mértékben szélesedjen ki, de az adókulcs egy százalékponttal, 19 százalékra nőjön.
Azt viszont nagy egyetértés övezi, hogy a munkát terhelő adót csökkenteni kell: a megkérdezettek 61 százaléka teljes mértékben egyetértett ezzel. Az egyetértők aránya persze jócskán lecsökkent, ha már arról volt szó, hogy ezért áldozatot is kell hozni. Viszont még így is többen tartották elfogadhatónak, hogy az adócsökkentés érdekében növeljék a vagyon után fizetendő adókat, csökkentsék a szociális kiadásokat vagy megemeljék az áfát, mint akik ezt elutasították (3. ábra). Részben az áfa emelésének terve mellett szól az is, hogy a többség inkább egyetért azzal, hogy ez az adófajta igazságos – akár azért, mert az fizet be többet, aki többet fogyaszt, akár azért, mert az áfát az is fizeti, aki egyébként eltitkolja a jövedelmét. Igaz, a lakosság adótudatossága távolról sem mondható tökéletesnek – elég csak azt megemlíteni, hogy majdnem minden negyedik válaszadó úgy tudja, nem fizet áfát (személyi jövedelemadót a megkérdezettek 55 százaléka, tb-járulékot 59 százalék fizet rendszeresen). Az viszont az adófajták mértéke és a fizetők aránya alapján érthető, hogy ha a lakosság választhatna, egy hónapra melyik adónemet töröljék el, a legtöbben az áfát (39 százalék) vagy a személyi jövedelemadót választanák (29 százalék).
 
A felmérést a Medián-Omnibusz keretében 2009. február 6-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék.




Ábra