Az önkormányzati választások eredményének előrejelzése
www.median.hu 
2017. március 30. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

A helyzet változatlan

Nem történt drámai változás a pártok erőviszonyaiban, bár kisebb elmozdulások kiolvashatók a hvg-ben nyilvánosságra hozott idei első felmérésünkből.
 

Begyűjtőpárt

A 2015-ös év politikai folyamataiból egyértelműen a Fidesz és személyesen Orbán Viktor került ki győztesen – állapította meg a HVG számára készített friss Medián-elemzés.
 


Jobb félni?

Menekültválság: Fidesz fel, Jobbik le

A politikai tájékozódás forrásai Magyarországon



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2006. október 01.

Az önkormányzati választások eredményének előrejelzése

2006. október 1., 19.00 óra
 
...és utólagos kommentár hétfőn délelőtt

Az elmúlt hetekben meglehetősen felkavart közvéleményt nem sikerült meggyőzni arról, hogy az önkormányzati választásoknak a konkrét helyhatósági tisztújításon túlmutató tétje van (1. ábra). Csak a szavazópolgárok egyharmada osztja azt az álláspontot, hogy ez a kormányról ítéletet mondó népszavazás.

A budapesti főpolgármesteri székért folytatott versenyből minden bizonnyal az SZDSZ és az MSZP közös jelöltje, Demszky Gábor kerül ki győztesen (2. ábra), a fővárosi közgyűlésben azonban valószínűleg nagyon kiegyenlített erőviszonyok alakulnak ki a kormánypártok és az ellenzék között. (3. és 4. ábra).
 
Szinte pontosan (1 százaléknál kisebb különbséggel) jeleztük előre Demszky eredményét (a nemhivatalos végeredmény 46.86 százalék), viszont 4 százalékponttal alulbecsültük a Tarlósra leadott szavazatok arányát (a végeredmény 45.20 százalék). A "tévedés" magyarázata minden bizonnyal a radikális jobboldali szavazók viselkedésében rejlik: feltehetően a többségük csak a döntő pillanatban érezte át a tét nagyságát, és sorakozott föl a Demszky megbuktatására esélyesebb jelölt mögött. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a közgyűlésre leadott listás szavazatoknál is: a miépesek többsége végül a Fidesz-KDNP listára szavazott. A Medián prognózisa ennek ellenére hajszálpontosan jelezte előre a kormányoldal és az ellenzék mandátumainak 33:33-as arányát.
 
A megyei közgyűlésekben (tehát a nem megyei jogú városok és a községek lakosainak szavazatai alapján) valószínűleg mindenütt a Fidesz-KDNP közös lista kerül többségbe (5. ábra). Ez alól esetleg egy két kivétel fordulhat elő (például Heves megyében).
 
Ez nagyon pontos előrejelzés volt - csak két megyében nem arattak egyértelmű győzelmet a Fidesz és szövetségesei - az egyik épp az említett Heves, ahol az MSZP ugyannyi mandátumot szerzett, a másik pedig Somogy, ahol  szintén nem alakult ki jobboldali többség.

Ami az egyes településeken kialakuló erőviszonyok alakulását illeti, országos közvélemény-kutatás alapján ezeket természetesen nagyon nehéz előrejelezni. A mostani felmérés alapján valószínűsíthető, hogy a megyei jogú városokban az ellenzék valamelyest javítani fog pozícióin, de földcsuszamlásszerű változás nem várható.
 
Az ellenzék előretörése végül nagyobb volt annál, mint ami az országos felmérésünkből látható volt, legalábbis a polgármesterek számát tekintve.  Ha viszont a polgármester-jelöltekre leadott összes szavazat kormánypárti-ellenzéki megoszlását nézzük, jóval kiegyensúlyozottabb eredményt  kapunk és ez az, ami valójában összevethető a közvélemény-kutatási adatokkal (a megyei jogú városokban a kormánypárti jelöltek 43.19, az ellenzékiek 47.65 százalékot kaptak).
 
A Medián a választást megelőző két napon, szeptember 29-én és 30-án a Magyar Televízió és az RTL Klub megbízásából 3000 fős mintán végzett személyes felmérést a szavazókorú népesség hangulatáról, szavazási szándékairól. A budapesti előrejelzés megbízhatóságának érdekében a fővárosban 1000 személy megkérdésére került sor, de az ország egészére vonatkozó adatok esetében Budapest tényleges súlyával szerepel.




Diagramok