CIVISTI – A polgárok elképzelései a tudomány, a technológia és az innováció jövőjéről VII.
www.median.hu 
2017. március 29. 
A MEDIÁN
Hírek, újdonságok
Politika
Gazdaság
Média
Társadalom

KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2011. március 18.

CIVISTI – A polgárok elképzelései a tudomány, a technológia és az innováció jövőjéről VII.

Az eredmények elemzése

A CIVISTI-kutatás során hét európai országban gyűjtöttük össze a polgárok álmokból és aggodalmakból megfogalmazott jövőképeit, amelyekből tudományos, technológiai és innovációs szakemberek kutatási és szakpolitikai ajánlásokat fogalmaztak meg az Európai Bizottság számára. Mielőtt átnyújtanánk az eredményeket a Bizottságnak, mind a hét országban újra összegyűltek a polgárok, hogy értékeljék és kiegészítsék a szakértők munkáját – ezáltal demokratikusabbá téve az uniós döntéshozatali folyamatot.

A polgárok második találkozóit mind a hét országban 2010 októberében tartottuk, és ennek során a résztvevők érvényességvizsgálatot végeztek az általuk megfogalmazott jövőképek és az azokból készült szakértői ajánlások között, majd pedig fontosság szerint rangsorolták a 30 szakértői ajánlást – kivéve azokat, amelyek a saját országukban megfogalmazott jövőképekből születtek.
 
Az érvényességvizsgálatot minden országban azokon az ajánlásokon végezték el a polgárok, amelyek a csoportjuk által készített jövőképekből készültek. Az érvényességvizsgálat során egyénileg és kiscsoportban is dolgoztak, és a következő szempontok alapján mondtak véleményt:
·         a hűség arra utalt, hogy az ajánlásban mennyire köszön vissza a jövőképben megfogalmazott gondolat. Ráismernek a polgárok a jövőképükre a javaslatban? Megértették a szakértők a jövőkép lényegét és a polgárok szándékait?
·         a megvalósítás arra kereste a választ, hogy az ajánlás mennyiben járul hozzá, hogy a jövőkép megvalósuljon. Lehet ez a javaslat egy lehetséges módja annak, hogy a jövőkép valóra váljon?
·         végül arra kerestük a választ, hogy a javaslat mennyire kívánatos vagy sem a polgárok számára.
A szakértői javaslatokat ezek alapján ötfokú skálán értékelték a résztvevők, majd pedig csoportban is megvitatták és kvalitatív értékeléssel is kiegészítették a kvantitatív adatokat.
 
A polgárok feladata annak megállapítása volt, hogy a szakértői javaslatok mennyire autentikusak az eredeti jövőképekhez képest. Így nagyon különböző eredmények születtek: egyes javaslatokat autentikusnak, másokat az eredeti gondolathoz képest nagyon eltérőnek tartottak a polgárok. Összességében a legtöbb javaslatról azt mondták, hogy csak részben segíti elő a jövőkép megvalósítását, és ez nem is meglepő, ha figyelembe vesszük a jövőképek holisztikus és multidiszciplináris jellegét. Az érvényességvizsgálat legfontosabb eredménye talán az lett, hogy a polgárok minden javaslatot lényegesnek, vonzónak és valamennyire a jövőképeikhez kapcsolódónak éreztek.
 
A hét országban megtartott CIVISTI-beszélgetések másik célja az volt, hogy a polgárok fontosság szerint rangsorolják a szakértők által készített kutatási-fejlesztési és szakpolitikai javaslatokat. Ehhez a résztvevők előzetesen megkapták a 30 javaslatot, illetve a találkozón újra áttekintették őket a beszélgetések moderátoraival. Ezután mindenki kapott hét pontot, amelyet a számára kívánatos javaslatokra adhatott, de egyik országban sem szavazhattak a csoportjuk által készített jövőképekből származó ajánlásokra.
 
A 2010 nyarán megtartott nemzetközi szakértői workshop résztvevőit még a rendezvényen arra kértük, hogy ötfokú skála segítségével minden javaslatot jellemezzenek három szempont szerint: újdonság, fontosság és időzítés. Ha összehasonlítjuk a polgárok és a szakértők értékelését, azt láthatjuk, hogy ugyanazt a javaslatot tartották a legjobbnak mind a két csoportban. A tömegközlekedés fejlesztése technikai és társadalmi innovációk segítségével mind a polgárok, mind a szakértők számára a legfontosabb szakértői ajánlásnak bizonyult. Ezen túl a polgárok rangsorában az első öt helyezettből négy felkerült a szakértők „legjobb tízes” listájára is. Ez azt mutatja, hogy jelentős koherencia van a polgárok és a szakértők preferenciái között. Ugyanakkor az is érdekes, hogy több olyan javaslat is van, amit a szakértők fontosnak tartanak, ám a polgárok nem így értékelték, sőt náluk be sem került az első tízbe. Egy jó példa erre a polgárok részvételét elősegítő innovációk ötlete, amely holtversenyben az első helyre került a szakértői rangsorban, és mind közül ezt tartották a legidőszerűbbnek. A következő táblázat a polgárok és a szakértők fontossági rangsorát mutatja be:
 
1. táblázat
A polgárok és a szakértők által legfontosabbnak tartott ajánlások (zárójelben a szakértői javaslatok sorszáma)
A polgárok rangsora
A szakértők rangsora
1.         Vonzó tömegközlekedés (18.)
2.         Decentralizált energiaellátás (5.)
3.         A vidék újra-felfedezése (24.)
4.         Eszközök a fogyatékos emberek számára (2.)
4.         Európai ökovárosok (9.)
6.         Társadalmi innovációk az elöregedő társadalmaknak (17.)
7.         Közvetlen demokrácia e-szavazással (12.)
8.         Hatékony városi infrastruktúra (26.)
9.         Bevándorlók és menekültek elismerésének politikája (21.)
10.       Emberi méltóság a haldoklás folyamatában (1.)
10.       Növények a szélsőséges időjáráshoz (20.)
1.         Vonzó tömegközlekedés (18.)
1.         Innovatív részvételi struktúrák (16.)
3.         Európai ökovárosok (9.)
3.         Az összetett anyagok újrahasznosítása (11.)
5.         Etikai véleményezés a bionikus termelésnél (8.)
6.         Eszközök a fogyatékos emberek számára (2.)
6.         Decentralizált energiaellátás (5.)
6.         Kutatási program a munka jövőjéről (6.)
6.         Bio-CAP (10.)
6.         Szófia mint ökomodell (14.)
 
A polgárok jövőképeiből megfogalmazott 30 szakértői ajánlás nagyon sokféle tudományos, technikai és társadalmi témát ölel fel mind a jelenre, mind a távolabbi jövőre vonatkozóan. Volt egy-két olyan téma is, mint például az oktatás, ami megjelent a polgárok jövőképiben, de nem szerepelt a szakértők által részletesen kidolgozott javaslatokban. Másrészről a szakértők ajánlásai a témák sokfélesége szempontjából nem is annyira gazdag, mint a teljes 7. keretprogram, hiányzik közülük például az atomenergia, a nanotechnológia és a gyártási technológiák. Amint az talán várható is volt, a javaslatok sok olyan dologgal foglalkoznak, amelyekkel a polgárok a mindennapi életük során találkoznak vagy amelyek a mindennapi tapasztalatokból erednek. A legtöbb kérdésnek társadalmi vonatkozásai vannak, míg mások csak természettudományi vagy technológiai jellegűek. Az eredményekből úgy tűnik, hogy a következő kérdések foglalkoztatják a leginkább az európai polgárokat:
·         nemzeti identitás és társadalmi integráció európai és globális szinten
·         életminőség a városokban és vidéken
·         környezet és fenntarthatóság
·         futurista technológiák
·         élelmiszertermelés, -biztonság és kockázatfelmérés
·         segítséggel élő emberek, idősek és halál
·         munka, rugalmas biztonság (flexicurity), a munka és a magánélet közti egyensúly, nyugdíj
·         állampolgári részvétel, amelyhez olyan fejlesztésekre és mechanizmusokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a döntések során, hogy a polgárok és a kormányzatok közvetlenül tudjanak kommunikálni egymással.
E témák között több olyan is akad, amely szerepel a 7. keretprogramban támogatott projektekben, míg másokkal eddig még kevéssé vagy nem foglalkoztak a közösségi programok.
 
Az eredmények részletesebb elemzését tartalmazó tanulmányt angol nyelven innen töltheti le: CIVISTI Final Project Report 
 
Kapcsolódó írások: