Se tűz, se víz
www.median.hu 
2017. június 22. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2010. június 28.

Se tűz, se víz

Tűzijátékot vagy árvízi segítségnyújtást?

Az idei árvíz kapcsán több jel is arra mutatott, hogy a korábbi trendekhez képest nem gyengült meg annyira a társadalmi szolidaritás Magyarországon – és ezt támasztják alá a Medián legfrissebb adatai is.
 

Hamar ismertté vált az a közösségi portálon megfogalmazott javaslat, hogy az augusztus 20-ai tűzijátékra szánt összeget az állam fordítsa inkább az árvízkárosultak megsegítésére. Az alig egy hete a Facebookon indult mozgalmat már több mint 200 ezren támogatják, a szélesebb, internetet nem feltétlenül használó közvélemény is tudomást szerzett róla (84 százaléka) (1. ábra) és a nagy többség (87 százalék) egyet is ért vele. Bár időközben több vidéki város önkormányzata bejelentette, hogy nem rendezi meg a tűzijátékot, hanem az erre szánt összegből az árvízkárosultaknak nyújt segítséget, ráadásul ha a tűzijáték csak kevesek szórakozása, akkor elvileg nem is lenne olyan nehéz lemondani róla. A Medián adatai azonban azt mutatják, hogy ebben az esetben mégsem csak erről van szó.
 
A közelmúltban készült több felmérésünk is azt mutatta, hogy a gazdasági válság és az elmérgesedett politikai légkör lassan kikezdi a társadalmi szolidaritás védőhálóját (lásd például Kevesebb szolidaritás, több igény az erős, osztogató államra, illetve Pótlék-irigység című elemzésünket). Ugyanez a jelenség megfigyelhető gazdag nyugat-európai országokban is: amikor gazdasági és társadalmi nehézségek támadnak, az emberek egy része nem veszi szívesen, hogy vannak nála szegényebbek és elesettebbek, akik az államtól többet kapnak vagy akik egyáltalán kapnak valamit, míg ők egyre kevésbé támaszkodhatnak az állami újraelosztásra. A magyar társadalomban a gyengülő szolidaritás érzése megfigyelhető volt az idősek és a kisgyermekesek vagy a romák iránti attitűdök változásában is. Ezzel szemben a mostani árvíz – és minden bizonnyal az is, hogy a média jelentős teret szentelt neki – nagyon erős összefogást ébresztett a magyar közvéleményben. A segélyszervezetek képviselői is úgy nyilatkoztak, hogy az átlagosnál sokkal több és összességében sokkal nagyobb önkéntes segítségnyújtást, pénzadományt kaptak, mint máskor. Számos budapesti egyetemen önkéntes csoportok szerveződtek, amelyek az árvíz sújtotta településeken homokzsákot raktak, nyárra pedig már építőtáborok készülődnek, ahol majd az önkéntesek segítenek a helyieknek a házépítésben, cserébe ellátást kapnak. De ezen túl sokkal jelentősebb a dolog társadalmi hatása, hiszen a résztvevők a helyiekkel együtt dolgoznak és élnek, jobban megértik és megismerik egymás problémáit, ezáltal pedig sok társadalmi feszültség és konfliktus csökkenthető vagy elkerülhető. A Medián mostani adatai pedig ugyancsak erre, a szolidaritás érzésére utalnak, hiszen azok a társadalmi csoportok, amelyek a leginkább hívei a tűzijátéknak – a budapestiek és a fiatalok –, nagy többségükben egyetértenek azzal, hogy az idén maradjon el ez a látványosság, és az így megspórolt pénzt az árvízkárok helyreállítására fordítsák (2. ábra).
 
Felmerült az is, hogy ne maradjon el augusztus 20-án a tűzijáték, csak rövidebb és egyszerűbb legyen, majd az így megspórolt összegből támogassák az árvízkárosultakat. Ezt az emberek egynegyede támogatja, de a köztes megoldás felkínálása ellenére a többség, három emberből kettő változatlanul a teljesen tűzijáték-mentes augusztus 20-át részesítette előnyben. A hagyományos ünnepi látványosság fontosságát az árvízkárosultak megsegítésével szemben mindössze 8 százaléknyian választották (3. ábra).
 
A leginkább egyébként azok tudnának lemondani a tűzijátékról, akik amúgy sem érdeklődnek iránta vagy legfeljebb tévéfelvételt néznek meg róla. Budapesten – talán mert itt több pénzt fordítanak rá és látványosabb szokott lenni – többen tartanának ki a tűzijáték megrendezése mellett, mint vidéken, különösen mint faluhelyen, és a fővárosiak közül többen is szoktak kimenni, hogy élőben láthassák. Az igazi választóvonal azonban az életkor: a fiatalok jobban ragaszkodnak hozzá és elsősorban ők azok, akik – vagy akik miatt a családok – kimennek augusztus 20-án este tűzijátékot nézni (4. ábra).
 
A felmérést 2010. június 26-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően +/- 3–6 százalék.




Ábrák