A magyar választók elsöprő többsége továbbra is híve az ország uniós tagságának. A teljes népesség 51 százaléka teljes mértékben, további 32 százaléka inkább támogatja az ország EU-tagságát, míg csupán 3 százaléknyian ellenzik teljes mértékben, és 9 százaléknyian valamennyire.
A leginkább a Tisza Párt szimpatizánsai támogatóak, közöttük 96 százalékos az EU-tagság támogatottsága. A legkevésbé a Fidesz-KDNP szimpatizánsai, és a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségűek támogatják Magyarország tagságát, de még ezekben a csoportokban is 70 százalék fölötti az EU-tagság támogatottsága.
A magyarok aktuálisan a háborút érzik az EU legsúlyosabb problémájának. A válaszolók 65 százaléka értékelte nagyon súlyosnak, további 14 százalékuk súlyosnak. Mindössze 12 százaléknyian gondolják úgy, hogy a háború nem annyira vagy egyáltalán nem súlyos probléma. 8 százaléknyian semlegesen ítélik meg a kérdést, és csupán 1 százaléknyian nem tudtak dönteni vagy tagadták meg a választ.
Az emberek több mint fele szintén nagyon súlyosnak ítéli meg a jogállami értékrend be nem tartását, a bevándorlást és a klímaváltozást is. Az előbbiekhez közelítő fontosságú problémák az életszínvonalbeli különbségek, az elöregedés, a szélsőségek erősödése és a politikai megosztottság is, utóbbi kivételével minden fent felsorolt probléma átlagosan legalább 4-es osztályzatot kapott 1-5-gi terjedő skálán.
A felvetett problémák közül a legenyhébbnek a Kína és Amerika mögötti lemaradást ítélték meg, azonban még erről a témakörről is az emberek több mint fele azt gondolja, hogy elég súlyos probléma (4-es vagy 5-ös osztályzatot adva).
A háború és a bevándorlás problémájának megítélésében van a legnagyobb különbség a demográfiai csoportok között. A Fidesz-KDNP szavazók százfokú skálán átlagosan 94-es súlyosságúra értékelték a háborút és 91-esre a bevándorlás problémáját. A fiatalabbak, a magasabb végzettségűek és a fővárosiak kevésbé látják súlyosnak ezeket a problémákat.
Felmérésünkben rákérdeztünk, hogy a magyar választók a migrációból az országba irányulót vagy az országból kiindulót tartják-e súlyosabb problémának. A válasz egyértelmű, a teljes népesség 52 százaléka a kivándorlást tartja súlyosabb problémának, további 16 százalékuk a ki- és bevándorlást azonos súlyúnak érzi. Csupán a választók 32 százaléka érzi nagyobbik problémának a bevándorlást. Azt, hogy a migráció mennyire központi témájává vált hétköznapjainknak, jelzi, hogy a kérdésben elenyésző, kerekítve konkrétan 0 százalék volt azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak véleményt nyilvánítani.
A demográfiai változók nagyban befolyásolják a kivándorlásról és bevándorlásról alkotott véleményt: a kor növekedésével nő a bevándorlást nagyobb problémának látók aránya, az iskolázottság és a településméret növekedésével nő a kivándorlást nagy problémának látók aránya.
A bevándorlást a Fidesz szimpatizánsok látják legnagyobb arányban fontosabbnak (65 százalék), míg a kivándorlást a Tisza Párt szimpatizánsok látják legnagyobb arányban nagyobb problémának (81 százalék).
A problémák mellett arról is megkérdeztük a magyarokat, hogy mit tartanak előnynek az Európai Unióban. A legfontosabb előnyök a szabad utazás és a tanulási lehetőségek.
A szabad utazás a Tisza Párt szavazóinak és a fiataloknak kiemelkedően fontos. A Fidesz szavazók számára az átlagnál fontosabbak a lakóhelyükön uniós pénzből megvalósult fejlesztések és az átlagosnál kevésbé fontos a külföldi munkavállalás lehetősége. A könnyű külföldi munkavállalás a szakmunkások és a fiatalok körében népszerűbb kicsit az átlagosnál.
A cikk eredetileg a Telexen jelent meg. A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
Módszertan
A felmérést 2024 május 27-e és 29-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.
