A magyarok közel héttizede szerint romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt egy évben. Saját körülményeik alakulását valamivel kedvezőbben ítélik meg, de még így is az emberek közel fele a saját háztartása anyagi helyzetének romlását érzékelte. Országos és egyéni szinten is csupán a népesség 14 százaléka tapasztalt javulást.

A jövőbeli várakozások valamivel kevésbé borúsak: az ország és önmaguk helyzetét illetően is 12 százalékponttal kevesebben számítanak további romlásra a következő egy év során, és 8, illetve 9 százalékponttal többen bíznak javulásban, bár jelentős javulást csupán a társadalom 3 százaléka vár mind az ország gazdaságát, mind pedig a saját anyagi helyzetét tekintve.

Miközben a párt nélküliek és a kisebb pártok szavazói az átlaggal többé-kevésbé megegyezően ítélik meg az ország gazdasági helyzetének alakulását, a Fidesz és a Tisza szavazóinak véleménye jelentősen eltér az átlagtól. A tiszások 95 százaléka szerint romlott (70 százalékuk szerint sokat romlott) Magyarország gazdasági helyzete, míg a fideszeseknek csak a harmada gondolja így.

A kormánypárt hívei a legpozitívabbak az ország gazdasági helyzetének változásával kapcsolatban, de még nekik is csak kisebb részük (37 százalékuk) gondolja úgy, hogy javult a gazdasági helyzet, és mindössze 6 százalékuk szerint javult jelentős mértékben.

Hasonló mintázatot látunk az egyéni anyagi helyzet megítélésében is, bár e kérdésben sokkal kevésbé domináns az összefüggés a pártpreferenciával. A fideszesek kicsit jobbnak ítélik meg a saját körülményeiket, bár érdekes módon kevesebben mondták azt, hogy javult az anyagi helyzetük (24 százalék), mint ahányan az ország gazdaságának javulását érzékelték.

A cikk eredetileg a HVG-n jelent meg. A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

Módszertan

A felmérést október 28-a és november 4-e-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.