Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc a két legismertebb magyar politikus, de Magyar Pétert, Karácsony Gergelyt és Dobrev Klárát is szinte mindenki tudja „hová tenni”.
Míg a kormányfőről és kihívójáról alkotott véleményekben meghatározó szerepe van a pártszimpátiának, a többi politikus esetében ez korántsem annyira egyértelmű. Rogán Antalról például még a kormánypárti szavazóknak is csak a 63 százaléka mondja, hogy kedveli – 18 százalékuk pedig egyenesen elutasítja –, Menczer Tamásban pedig még kevesebb (47 százaléknyi) fideszesnek van bizodalma, és 15 százalékuk elutasítja. A kormánypárt szavazói az ellenzéki politikusok közül leginkább a Mi Hazánk vezetőivel szimpatizálnak: Toroczkai Lászlót több fideszes látná szívesen a politikában (34 százalék), mint ahányan nem (29 százalék), és Dúró Dórát is jelentős számban (29 százalék) elfogadják.
A Tisza Párt hívei Magyar Pétert követően Karácsony Gergelyt (78 százalék) és Hadházy Ákost (71 százalék) kedvelik viszonylag magas arányban. Tarr Zoltánt még az utóbbiaknak is csak alig a fele ismeri, közülük viszont bő kétszer annyian nyilatkoznak róla pozitívan, mint ahányan nem. Hadházy a legnépszerűbb az egyéb pártok szavazóinak körében (53 százalék látná szívesen fontos pozícióban), a párt nélküliek között pedig Karácsony (39 százalék).
Az elutasítottság mértékében Gyurcsány Ferenc szinte minden választói csoportban az élen jár, a fideszesek körében egy hajszállal még Magyar Pétert is megelőzi (Gyurcsányt 92 százalék nem látná szívesen fontos politikai szerepben, Magyart 91 százalék). A Tisza-szavazók által a legkevésbé kedvelt öt politikus között is ott van Gyurcsány Ferenc, de mellette a vizsgálatban szereplő minden kormánypárti politikus megtalálható (a tiszások körében Orbánt 95, Rogánt 92, Lázárt 86, Menczert és Gyurcsányt pedig 84-84 százalék látná szívesebben a pályán kívül). A kispártok szavazói Rogán Antalt szeretnék a legkevésbé a politikában tudni (79 százalék), őt követi Gyurcsány (72 százalékkal), aki a párt nélküliek körében egyértelműen a legkevésbé népszerű (84 százalékos elutasítottsággal).
A cikk eredetileg a HVG-n jelent meg. A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
Módszertan
A felmérést február 27-e és március 8-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.