A Medián júniusi felmérésében a magyaroknak csak egy kisebbsége minősítette magát bal- vagy jobboldalinak. Az abszolút többség azt vallja, hogy nem is jobb-, nem is baloldali, és nemcsak az utóbbiak, de a baloldali szavazók körében is biztosan vezet a Tisza Párt.

A legtöbb középen álló a 30-asok között van: háromnegyedük középre pozicionálta magát. A nyugdíjas korosztályt, a fővárosiakat és diplomásokat leszámítva minden demográfiai csoportban az emberek több mint fele „centrista”.

A baloldaliak a budapestiek, a felsőfokú végzettségűek, a 64 évnél idősebbek és a Tisza Párt szavazóikörében vannak a legtöbben, ezekben a csoportokban az egynegyedet közelíti a magukat ide sorolók aránya. A harmincasok, a szakmunkások, és a kisvárosokban vagy falvakban lakók között a legalacsonyabb a baloldaliak aránya, a fideszesek között pedig mindössze  3 százaléknyi baloldalú érzelmű választó akadt.

A férfiak, az 50 év felettiek, a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségűek között az átlagnál egy kicsit több a jobboldali, de az egyes demográfiai csoportok között nincsenek igazán nagy különbségek. A baloldalisággal ellentétben jobboldalinak az emberek nagyjából ugyanakkora része vallja magát a nagyobb városokban is, mint a kis falvakban. A jobboldaliak a Fidesz-szavazótáborban koncentrálódnak, ugyanakkor még a fideszeseknek is csak a kétharmada vallja magát jobboldalinak, egyharmaduk sem a jobb-, sem a baloldalt nem érzi magáénak.

A baloldaliak kétharmada egy most vasárnapi választáson a Tisza Pártra szavazna, szűk egyharmaduk pedig másik pártot választana, vagy nem szavazna. A jobboldaliak ugyancsak kétharmados arányban a Fideszre szavaznának, a többiek viszont megoszlanak a Tisza és az egyéb pártok hívei és a pártnélküliek között.  A középen állók egy kicsivel megosztottabbak, de relatív többségük Tisza-szavazó.

Időről időre felvetődik a kérdés, hogy vajon van-e a mai helyzetben megfelelő képviselete a baloldali választópolgároknak.   A Medián mostani adatai szerint hogy a magyaroknak csak kis része (15 százaléka) vallja magát baloldalinak, most pedig megmutatjuk azt is, hogy ezek a baloldali szavazók milyen preferenciákkal rendelkeznek a versengő pártokkal kapcsolatban.

A magukat baloldalinak vallók háromnegyede valószínűleg a Tiszára szavazna a következő választáson, 61 százalék ráadásul teljes bizonyossággal állította ezt. Csupán 14 százalék zárta ki teljesen annak lehetőségét, hogy esetleg a Tisza Pártra szavazzon..

A klasszikusan baloldali pártok közül a DK valóban egy kicsit jobban szerepel ebben a körben, mint a társadalom más csoportjaiban, ugyanakkor a támogatottsága még itt, a több párt támogatását is megengedő kérdezési módszer mellett is nagyon elmarad a Tiszáétól. A baloldali választók mindössze negyede szavazna közepesnél nagyobb valószínűséggel a Demokratikus Koalícióra, és még nagyjából egynegyedük olyan, aki nem utasítja el teljesen a Dobrevékre szavazás lehetőségét. Az MSZP-re ezzel szemben még a baloldaliak kétharmada is biztosan nemet mondana és csupán 7 százalékuknál van a közepesnél nagyobb esélyük a támogatásra.

Az inkább centrista, liberális értékeket képviselő MKKP és Momentum a DK-hoz hasonló mértékű szimpátiát váltott ki a baloldali szavazókból, az viszont élesen látszik, hogy a jobboldali pártoknagyon taszítják őket : a Fidesz, a Mi Hazánk és a Jobbik elutasítottsága a baloldalon egyeránt 80 százaléknál is nagyobb.

Érdekesség, hogy a baloldaliak körében egy potenciális DK-Tisza közös lista kevesebbet rontana a Tisza esélyein, mint egy MKKP-Tisza közös indulás, ugyanakkor még ebben a választói csoportban sem javít a Tisza támogatottságán egyik koalíciós lehetőség sem.

A cikk eredetileg a HVG-n jelent meg. A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.

Módszertan

A felmérést június 3-a és 6-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.