Fél éve még zászlót sem bontott Magyar Péter, mostanra pártjával megközelítették a Fidesz népszerűségét. Ha most vasárnap lennének választások Magyarországon, a listás szavazatok 43 százalékát kapná a kormánypárt, míg a Tisza 39 százalékot szerezne.
Júliusról szeptemberre tovább szűkült a Fidesz és a Tisza Párt közötti különbség. A teljes szavazókorú népességben 11-ről 5 százalékpontra csökkent a két párt közötti távolság, a választani tudó biztos szavazók körében ennél még dinamikusabban, 12-ről 4 százalékpontra.
Az adatok azt mutatják, hogy a kormánypárt csak minimálisan esett vissza az EP-választáson elért eredményéhez képest, és támogatottsága július óta stagnál. Ugyanebben az időszakban azonban Magyar Péter pártjának támogatottsága 9 százalékponttal nőtt. Nyilvánvaló tehát, hogy a Tisza Párt továbbra is a korábbi ellenzéki pártok rovására erősödik.

A Tisza szívó hatása akkora, hogy jelenleg a Fideszen (és csatolt részein), valamint Magyar Péter pártján kívül egyetlen párt sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Ez a folyamat a kétpártrendszer kialakulása felé mutat.
Drámai a DK visszaesése, hiszen júliusban még 9 százalék feletti eredményt mért a Medián, most alig vannak 3 százalék felett. És ennek aligha oka, hogy az EP-választásra összeálló baloldali blokk felbomlott, és a megkérdezetteknek volt lehetőségük csak az MSZP-t vagy a Párbeszédet megjelölni, hiszen a válaszok alapján ez a két formáció az “egyéb” kategóriában végezte.
Érdekes fejlemény még a Mi Hazánk magába roskadása. A júniusi kettős választásokon a szélsőjobboldali párt még meg tudta őrizni láthatóságát a Tisza mögött, és mandátumot érő eredményt ért el. Mostanra azonban a legutóbb mért 7-ről 4 százalékra estek vissza.
A cikk eredetileg a HVG-n jelent meg. A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
Módszertan
A felmérést 2024 szeptember 3-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.