Az EP-választásokat megelőző 1500 fő megkérdezésével készült országos reprezentatív Medián-mérés eredményei.

A főbb eredmények

A több törésvonal mentén is megosztott ország hangulata meglehetősen nyomott: csaknem kétharmados többség érzi úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok. A nemzet legsúlyosabb problémájának az egészségügy helyzetét látják az emberek, de a korrupció és az oktatásügy helyzete is sokakat nyomaszt.

A rossz közhangulat ellenére sikeresnek látszik a pártok mozgósítása: az EP-választás fontosabb résztvevőinek szavazói négyötödösnél is nagyobb arányban állítják, hogy január 9-én biztosan az urnákhoz járulnak. Bár az ilyen kijelentéseket nem szabad nagyon komolyan venni, magas részvételre lehet számítani.

Az M1-en rendezett vitán mind a 11 lista képviseltette magát (többnyire a listavezetővel), ám a médiaesemény aligha volt döntő hatással a választás várható kimenetelére: csak minden ötödik szavazópolgár nézte végig a vitát, és további 10 százalék állítja, hogy a nagyobb részét megnézte. A Medián-felmérés válaszadói körében Magyar Péter lett a vita győztese, de a szimpátiaszavazatokat tekintve szorosan követi őt az MKKP humorista képviselője, Tóth Imre „Bruti”.

Ennek az utolsó héten készült felmérésnek a számai alapján az Európai Parlamenti választás biztos magyarországi győztese a Fidesz-KDNP, és nem kétséges a Tisza Párt második helye sem. Az utóbbi napokban az újból erőre kapó DK-MSZP-Párbeszéd lista tűnik még biztos befutónak. Kétséges, billegő pozícióban van a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Momentum pedig az utolsó héten kissé visszaesett.

A kampány fejleményei még az utolsó napokban is okozhatnak kisebb változásokat, de ezeket megbecsülni szinte lehetetlen, bár észre kell venni, hogy a válaszolni nem tudó vagy nem akaró, „bizonytalanoknak” is címkézett csoport többsége a jövőbeni kormányváltásban érdekelt.

Részletes eredmények

EP-listák támogatottsága

A Fidesz-KDNP listájának van a legmagasabb támogatottsága, a „biztos” szavazók fele ide tervez szavazni az Európai Parlamenti választáson. A második legnépszerűbb pártlista Magyar Péter új pártjáé. A Tisza Pártra szavazna a „biztos” szavazók 27 százaléka. A DK-MSZP-Párbeszéd listája a harmadik legnépszerűbb, azonban már csak 10 százalék alatti támogatottságú. A Fidesz-KDNP, a Tisza Párt és a DK-MSZP-Párbeszéd szimpatizánsai között egyaránt nagyon magas a magukat biztos szavazónak vallók aránya, ami jelzi, hogy a három legnagyobb politikai erő sikeresen mozgósít. A Mi Hazánk, az MKKP és esetleg a Momentum a bekerülési küszöb közelében van, a többi párt legfeljebb 1 százalékon.

Honnan jöttek a Tisza Párt szavazói?

A Tisza Párt szavazótáborának bővülésével egy kicsit módosult a három hónappal korábbi kép (HVG, március 9.): még nagyobb többségben vannak, akik a korábbi ellenzéki szavazótáborból érkeztek, de a mostani tiszások körülbelül tizede egykori Fidesz-szavazó. Figyelemreméltó hogy nem kevesen vannak, akik azt állítják, most a Tisza Pártot választják, pedig  ’22-ben nem is szavaztak.

Gazdasági és politikai érdeklődés

A teljes népesség 77 százalékát legalább közepes mértékben érdeklik a gazdasági kérdések, 27 százalékukat nagyon. A diplomásokat, a nagyobb városokban élőket és a Tisza Párt szimpatizánsait még az átlagosnál is jobban foglalkoztatják ezek a kérdések.

A legfeljebb 8 osztály végzettséggel rendelkezők érdeklődnek a legkevésbé a gazdasági témák iránt, de körükben is 64 százalék azoknak az aránya, akik legalább közepesen érdeklődnek.

A teljes népesség 30 százalékát nagyon érdeklik a politikai kérdések, míg 31 százalékukat maximum egy kicsit. A gazdasági kérdésekhez képest több az erősen érdeklődő is és több az érdektelen is.

A férfiakat, a 30 év alattiakat és a 65 év felettieket, a magasabb végzettségűeket és a nagyobb városokban élőket érdekli jobban a politika.

A 30 év alatti fiatalok a gazdasági kérdések iránt sokkal kevésbé fogékonyak, mint a politika iránt: míg a gazdaság csak 21 százalékukat érdekli komolyan (amivel a harmadik legkevésbé érdeklődő demográfiai csoport), addig a politikai kérdések iránt 35 százalékuk nagyon érdeklődő, ami a legmagasabb arány korcsoportos összehasonlításban.

Az összes vizsgált csoport közül a Tisza Párt szimpatizánsai érdeklődőek a legnagyobb arányban, 52 százalékuk nagyon érdeklődő és 88 százalékukat érdekli közepesen vagy annál jobban a politika.

Általános helyzetértékelés Magyarországon

Az emberek többsége szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. A fiatalabbak, a magasabb végzettségűek és a fővárosiak nagyobb arányban látják borúsan a helyzetet.

A pártpreferencia nagyon szorosan összefügg a magyarországi helyzetértékelés-sel: a Fidesz-KDNP szimpatizánsoknak csupán 15 százaléka szerint tartanak rossz irányba a dolgok az országban, míg 79 százalékuk szerint jó irányba tartanak a dolgok. A Tisza Párt szimpatizánsai látják a legnagyobb arányban rossz irányúnak a magyarországi helyzetet: elsöprő többségük, 98 százalékuk elégedetlen a helyzettel. A más pártok szavazói és a szavazattól tartózkodók vagy véleményt nem nyilvánítók is jelentősen rosszabbnak ítélik meg a helyzetet az átlagoshoz képest.

Az EP listavezetői vita megítélése

Az M1 élő adásban vitát rendezett az EP választás listavezetőinek május 30-án. A teljes népesség 30 százaléka követte a vitát legalább nagyrészt, míg 52 százalékuk egyáltalán nem nézte. A férfiak, a fiatalabbak és a 65 év felettiek, a diplomások és a nagyobb városokban lakók nagyobb arányban követték a vitát.

A legnagyobb arányban a Tisza Párt szavazói látták a választási vitát. 44 százalékuk a teljes adást végignézte, további 19 százalék látta a vita nagyobb részét. Az egyéb ellenzéki pártok szimpatizánsai az átlagosnál kicsit nagyobb arányban látták. A Fidesz-KDNP szimpatizánsai és a párt nélküliek nagyon kis arányban követték, 19 és 21 százalékuk nézte meg legalább nagyobb részét a műsornak.

A vita 11 résztvevője közül Magyar Péter és az MKKP-s Tóth Imre Bruti szereplését értékelték a legjobbnak a nézők.

Tóth Imre Bruti kapta a legtöbb 5-ös osztályzatot, a teljes népesség 41 százaléka szerint kiváló volt a vitás részvétele. A legjobban a 30 év alatti fiataloknak tetszett a szereplése, de a 40 év alattiak, a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a Tisza Párt, illetve az egyéb ellenzéki pártok szavazói körében is 50 százalék fölötti arányban kapott 5 pontot.

Magyar Péter szereplésére bár kevesebben, a nézők 29 százaléka adott 5-ös osztályzatot, de emellett ugyanennyien adtak neki 4 pontot. A Tisza Párt szavazóinak 59 százaléka szerint volt kiemelkedő a teljesítménye a vitán.

A legalacsonyabb pontszámot a Fidesz-KDNP listavezetője, Deutsch Tamás kapta. A nézők 64 százaléka 1 pontot adott a szereplésére, míg a Fidesz-KDNP szimpatizánsok 52 százaléka volt teljesen elégedett vele és további 28 százalék volt viszonylag elégedett.

Az átlagpontokhoz képest némileg más képet mutat a vita „nyertesének” a megítélése. A nézők legnagyobb része szerint Magyar Péter nyerte a vitát, annak ellenére, hogy a Tisza Párt szavazói meglehetősen kritikusak voltak: csak 45 százalékuk látta így.

Bár Deutsch Tamás kapta a legkevesebb pontot, mégis őt tartják sokan a vita nyertesének, Magyar Péter után őt nevezték meg a második legtöbben, Tóth Imre Brutival holtversenyben.

Kormányváltást vagy a jelenlegi kormányt szeretné a többség?

A magyarok relatív többsége kormányváltást szeretne. A legfiatalabb korosztály héttizede gondolja így, a diplomások és fővárosi lakosok szintén nagy arányban váltanának kormányt. Az 50 év fölöttiek és a legfeljebb szakmunkás-képzős végzettséggel rendelkezők körében többen vannak azok, akik azt akarják, hogy maradjon a jelenlegi kormány.

A legradikálisabban kormányváltás mellett lévők a Tisza Párt szavazói (98 százalékban), a többi ellenzéki párt körében „csak” 85 százalék azoknak az aránya, akik kormányváltást szeretnének a következő országgyűlési választáson.

A bizonytalanok, szavazástól tartózkodók és pártpreferenciájukat titkolók körében kétszer annyian szeretnének kormányváltást, mint amennyien a jelenlegi kormány maradását pártolják.

A miniszterelnöki posztra való alkalmasság megítélése

Orbán Viktort a szavazókorú népesség több mint fele, Magyar Pétert 34 százaléka, Dobrev Klárát pedig a 21 százaléka tartja alkalmasnak a miniszterelnöki pozícióra. Dobrev Klárát a népesség fele, Magyar Pétert a 40 százaléka, míg Orbán Viktort a 27 százaléka utasítja el teljesen.

A Fidesz-KDNP szavazói a legelkötelezettebbek: 99 százalékuk alkalmasnak találja a hivatalban lévő miniszterelnököt, 77 százalékuk teljesen biztos ebben. A Tisza Párt szavazói nem ennyire elfogultak: csak 35 százalékuk tartja teljesen alkalmasnak Magyar Pétert.

Az ország legsúlyosabb problémái

Magyarország legsúlyosabb problémájaként egyöntetűen az egészségügy helyzetét azonosították a megkérdezettek, az emberek 62 százaléka említette első vagy második helyen, ebből 39 százalékpont legfontosabbként.

Az egészségügyet a korrupció és az oktatásügy helyzete követi a problémák rangsorában, 23 és 26 százalék nevezte meg a legfontosabb vagy második legfontosabb problémaként. A Tisza Párt szavazóinak körében mindkét probléma nagyobb hangsúlyt kapott, emellett az oktatásügy helyzetét a legfiatalabb korosztály ítélte meg az átlagnál jelentősen nagyobb arányban az ország egyik legfontosabb problémájaként.

Pártpreferencia szerint az ukrajnai háború a legmegosztóbb: míg a Fidesz szavazók 52 százaléka szerint az ukrajnai háború következményei jelentik a két legsúlyosabb probléma egyikét, addig a Tisza Párt szavazóinak csupán 1 százaléka és a többi ellenzéki párt szavazóinak is csak 4 százaléka választotta a háborút a legfontosabb két probléma közé.

Módszertan

A felmérést 2024. május 31-e és június 5-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1500 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3 százalék.