Orbán Viktor februári évértékelőjében áfa-visszatérítést ígért a nyugdíjasoknak, Magyar Péter március 15-i beszédében pedig nyugdíjas-szépkártyát lebegtetett be. Láthatóan mindkét fél igyekszik kedvezni ennek a jelentős választói csoportnak, de vajon ki fog nagyobb sikerrel járni? Összeszedtük a korábbi Medián mérések kapcsolódó eredményeit.

Kire szavaznának a nyugdíjasok egy közeljövőben tartandó választáson?

A legutóbbi (2025. február 27-e és március 8-a között, tehát még a nyugdíjas-szépkártya bejelentése előtt készült) Medián-felmérés szerint a 65 éves vagy idősebb korosztály 41 százaléka szavazna a Fideszre, 25 százaléka a Tiszára, 6 százaléka a DK-ra, 4 százalék más pártokra, és 24 százalékuk nem mondott pártpreferenciát. Habár ebben a korosztályban a Fidesz továbbra is jelentősen jobban szerepel, mint a Tisza, két fontos változás mégis megfigyelhető. Egyrészt a Fidesz támogatottsága egy év alatt a nyugdíjas korúak körében is csökkent egy kicsit (habár ez a csökkenés a magasabb hibahatárok miatt csak fenntartásokkal kezelhető), másrészt a Tisza Pártnak 2025 márciusában jobban sikerült mozgósítani a 65 éves vagy idősebb választópolgárokat, mint a Tisza Párt megalakulása előtt (2024 márciusában) a DK-nak. Az előbbit a 65 éves vagy idősebb korcsoport 25 százaléka támogatja most, az utóbbit (saját állítása szerint) 17 százalék támogatta 2024-ben, jelenleg pedig mindössze 6 százalék.

Gazdasági helyzetértékelés

Egy októberi Medián-felmérésben már bemutattuk, hogy mennyire borúsan látják a magyarok az ország és saját gazdasági helyzetüket. A nyugdíjas korosztály a teljes társadalomhoz képest ugyan valamivel derűsebben látja az ország gazdasági helyzetének alakulását és kilátásait (bár még ők is romló tendenciát látnak), a saját háztartásuk gazdasági helyzetét viszont az átlagosnál egy hajszállal rosszabbnak ítélik meg, és jelentősen rosszabbak a kilátásaik a saját háztartásuk jövőjére nézve, más korcsoportokhoz képest.

A 65 éves vagy idősebbek több mint felének saját bevallása szerint romlott a saját gazdasági helyzete (ráadásul ennek a fele azt mondta, hogy sokat romlott) az október végi kérdezést megelőző 12 hónapban, és csupán 11 százalék érzi úgy, hogy javult (ezen belül elenyésző számban vannak olyanok, akik szerint sokat javult). A jövőt valamivel bizakodóbban látja az idősebb korosztály (habár a többi korcsoporthoz képest még mindig borúsabban): 13 százalék számít valamekkora javulásra és „csak” 45 százalék számít további romlásra a saját gazdasági helyzetét illetően, 42 százalék arra számít, hogy az nem fog változni.

Egy novemberi felmérésben a Medián különböző félelmekről kérdezte az embereket, és az eredmények szerint a gazdasági válság a harmadik, az elszegényedés pedig az ötödik volt a félelmek rangsorában a teljes népesség körében. Ezeket az aggodalmakat csak az egészségügyi rendszer romlása és a szerettek elvesztése előzte meg, illetve a klímaváltozástól való szorongás a két gazdaságihoz hasonló mértékű volt.

A nyugdíjas korosztályban egy kicsit máshol voltak a hangsúlyok: a gazdasági válságtól való aggódás csak az ötödik a sorban, az elszegényedéstől való félelem pedig csak a középmezőnyben a hetedik helyen végzett, ráadásul ezektől kevésbé is féltek, mint a teljes népességben. A társadalom többi részéhez hasonlóan a nyugdíjasokat is az egészségügyi rendszer romlása és a szeretteik elveszítése aggasztja a legjobban, ugyanakkor a gazdasági szorongások helyett más típusú egzisztenciális fenyegetések kerültek a top ötbe: a világháborútól, a bűnözéstől és a klímaváltozástól való félelem. Emellett a szélsőséges nézetektől vagy szervezetektől, az orosz-ukrán háború átterjedésétől és az illegális migránsoktól is a társadalmi átlagnál erősebben tartanak az idősek.

Az áfa-javaslatok

A gazdasági szempont tehát egy fokkal kevésbé érdekli az idősebbeket, mint a társadalom egészét, habár a saját gazdasági kilátásaikat borúsnak látják; a kormánypárt és annak fő kihívója pedig egyaránt határozott gazdasági ajánlatot tett a nyugdíjas szavazópolgároknak. A márciusi Medián-felmérésben összehasonlítottuk a Fidesz és a Tisza áfa-javaslatát – természetesen az előterjesztők személyének megjelölése nélkül –, az emberek pedig elsöprő arányban támogatnák inkább az egészséges élelmiszerek áfacsökkentését a nyugdíjasok áfa-visszatérítésével szemben.

Talán nem meglepő, hogy a teljes népességben a mindenkire vonatkozó verzió nyert a felmérés szerint, az viszont már elgondolkodtató, hogy a 64 év fölött korosztályban is nagy arányban nyert a Tisza verziója: a nyugdíjasok 70 százaléka inkább választaná az általános 5 százalékos élelmiszeráfát, mint a részükre a kormány által beígért teljes áfa-visszatérítést a zöldség és gyümölcs vásárlása után.

Módszertan

A felméréseket 2024. október 28-a és november 4-e, november 20-a és 26-a, illetve 2025 február 27-e és március 8-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, felmérésenként 1000 fős országos reprezentatív minták telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék, a 65 éves és idősebb korosztály körében legfeljebb ±7,2 százalék.