A háború kitörése óta jelentősen romlott a megtámadott Ukrajna és javult az agresszor Oroszország megítélése a magyarok körében. A választásokba való esetleges beavatkozás kockázatának valószínűségét viszont fordítottan ítélik meg a magyarok.

Bár a magyarok külpolitikai attitűdjének változásairól 2010 óta készült kutatások kivétel nélkül azt mutatják, hogy az ország helyét a döntő többség továbbra is Nyugaton – azon belül is az Európai Unióban – látja, a mához közeledve sűrűsödnek az olyan mérések, amelyek azt bizonyítják, hogy Orbán Viktornak, ha lassan is, de sikerült átformálnia a közhangulatot. Ahogy azt a Medián korábbi kutatásai már jelezték, az utóbbi években erősödtek a Nyugattal kapcsolatos szkeptikus nézetek, és ezzel párhuzamosan nőtt az oroszbarát véleményeket vallók aránya.

Ami a jövőre esedékes parlamenti választásokat illeti, a külső beavatkozás esélyét a többség mégis nagyobbnak ítéli Moszkva irányából, mint bárhonnan máshonnan. A Medián november eleji közvélemény-kutatása szerint összességében a magyarok 83 százaléka tart elképzelhetőnek valamiféle külső befolyást.

A magyarok 53 százaléka szerint nagyon valószínű, illetve elképzelhető, hogy Putyinék nem nézik majd ölbe tett kézzel a magyarországi választásokat. Ezzel szemben közel ennyien (49 százalék) az unió részéről jelentkező beavatkozási szándéktól tartanak kisebb vagy nagyobb mértékben, de az amerikai beavatkozás esélyét is hasonlóan sokan látják reálisnak. Ukrajna beavatkozásától viszont a magyaroknak mindössze a negyede tart.

A pártpreferencia – ahogy azt a Magyarország uniós tagságának támogatásával-támogatottságával kapcsolatos korábbi Medián-kutatások is mutatták (a kormánypártiak alig több, mint a negyede áll ki teljes mellszéleséggel az EU-tagságunk mellett, szemben a teljes népességben mutatkozó egyharmados aránnyal – jelentős szerepet játszik abban, hogy ki, mekkora és milyen irányból érkezű külső beavatkozást valószínűsít 2026 április idusáig, azaz a választás lezárultáig. Míg a Fidesz–KDNP támogatóinak mindössze 2 százaléka tartja nagyon valószínűnek, hogy Putyinék részéről történhet ilyen kísérlet, a Tisza-szimpatizánsokkal 39 százaléka szinte teljesen biztos ebben. Ha ehhez hozzávesszük a beavatkozás eshetőségét inkább csak elvi lehetőségként emlegetőket, még tágabbra nyílik az olló: a kormánypárti 19 százalék aggódóval szemben a tiszások 82 százaléka tart ilyen vagy olyan mértékű orosz beavatkozástól. Szűkebb, de szintén jelentős a különbség az USA részéről történő beavatkozás megítélésénél: ez esetben 32:63-ra módosul a fideszes-tiszás „aggódási” arány.

A cikk eredetileg a HVG-n jelent meg, ide kattintva olvashatja el.

Módszertan: A felmérést november 20-a és 25-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék