A Medián felmérései az elmúlt hónapokban rendszeresen megmutatták, hogy hogyan alakult a pártok támogatottsága az április 12-ei választáshoz közeledvén. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a választók milyen indítékok alapján döntenek egyik vagy másik párt mellett, illetve, hogy melyek azok a kormányzati vagy ellenzéki narratívák, amelyek sikerrel szólították meg a választókat a kampány végéhez közeledve. A januári Medián-felmérésben a megkérdezettek saját szavaikkal mondhatták el, mi a legfőbb oka annak, hogy a választott pártjukra fognak szavazni.

Az eredmények természetesen igen széttartóak, ha a szavazóközönség összességét tekintjük. A pártot választani tudók 17 százaléka állítása szerint a kormányváltás érdekében, 16 százalék a változás reményében szavaz – ez a két, más szavakkal megfogalmazott, de lényegében azonos indok a legjellemzőbb az idei pártválasztás során. Innentől viszont egymást váltják a kormánypárti és ellenzéki érvek: sokak a saját megélhetésük szempontjából, mások az országos korrupció ellen szavaznak, vannak, aki szerint az Orbán-kormány bizonyította a rátermettségét, mások az ellenzék egyes pártjaiban látnak hiteles és megbízható alternatívát, de a békepártiság és háborúellenesség is épp annyiszor felmerült a válaszokban, mint az ország és az országban élő emberek érdekeinek a képviselete.

A Fidesz-szavazók legnagyobb része azért szavaz a pártjára, mert az elmúlt években szerintük bizonyította, hogy jó irányba viszi az országot, 17 százalék számára ez a Fidesz-pártiságuk elsődleges indoka. A második helyen holtversenyben a békepárti retorika elfogadása és a megélhetési okok állnak. Az utóbbiak között a legtöbben azt említették, hogy a saját anyagi biztonságukat a Fidesznek köszönhetik, sokan érzik úgy, hogy nem éltek még olyan jól, mint az elmúlt években. A családok támogatását minden tizedik fideszes külön is említette, a biztonság pedig 12 százalék számára volt a legfőbb indok.

A Tisza-szavazók indokai sokkal kevésbé szóródnak, mint a Fidesz-táboré: 32 százalék elsősorban a kormányváltás érdekében szavaz Magyar Péter pártjára (ezen felül 6 százalék kimondottan rendszerváltást akar), szintén 32 százalék a „változás reményében”, 13 százalék pedig a korrupció felszámolását várja a Tisza győzelmétől. Minden más indok legfeljebb 5 százalékot ért el a tiszások körében, tehát a Tisza szavazóinak elsöprő többsége elsősorban nem a párt valamilyen erénye miatt, hanem a jelenlegi kormány ellen szavaz.

A többi ellenzéki párt szavazói bár még összevontan is jelentősen kisebb csoportot alkotnak, mint a Fidesz vagy a Tisza hívei, és náluk nehezen is ragadható meg valamilyen egységes elgondolás, de néhány érdekes következtetés így is levonható a válaszaik alapján. A kisebb pártok szavazói kevésbé a jelenlegi kormány ellen, inkább a választott pártjuk értékajánlata miatt szavaznak: 22 százalékuk megbízhatónak, hitelesnek vagy tisztességesnek tartja a pártját, 12 százalék pedig valamilyen ideológia alapján választott tesz oda a voksát. Az országosan legjellemzőbb indokok (kormányváltás, változás) csak elhanyagolható arányban jelent meg ebben a csoportban a szavazás elsődleges okaként.

Módszertan: A felmérést január 7-e és 13-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.