A Medián júniusi kutatása szerint a Tisza Párt már 10 százalékponttal vezet a Fidesz előtt a teljes népesség és 15 százalékponttal a választani tudó “biztos” szavazók körében. A felmérés kitért arra is, hogy az egyes pártok listáira milyen valószínűséggel szavaznának a választók, amely a szavazási szándékok egyszerű felmérésén túl lehetőséget ad az összes párt iránti rokonszenv felmérésére, illetve a szavazók elkötelezettségének megmutatására is. Ráadásul ez a megközelítés alkalmas feltételezett koalíciós kombinációk fogadtatásának tesztelésére is.
A megkérdezetteknek egy hétfokú skálán kellett kifejezniük, mennyire tartják valószínűnek, hogy az egyes pártok listáira szavazzanak a következő választáson. Bár ez a skála lehetőséget ad a preferencia erősségének vagy a bizonytalanságnak a kifejezésére is, az emberek döntő többsége a jelek szerint egyértelműen tudja, hogy mit akar: minden párt esetében kétharmadosnál nagyobb volt azoknak az aránya, akik a skála két szélső értékének (1 = biztos nem szavazna rá, vagy 7 = biztosan rá szavazna) valamelyikét jelölték be, a Fidesz esetében különösen magas, 80 százalék volt az álláspontjukban biztosak aránya.
Nem meglepő, hogy a hétfokú skála számai szerint is a Tisza Párt a leginkább támogatott és egyben a legkevésbé elutasított párt a magyar pártpalettán. A teljes lakosság 46 százaléka mondta azt, hogy a közepesnél nagyobb valószínűséggel szavazna a Tisza Pártra (ebből 34 százalék mondta ezt biztosra) és csak a lakosság 39 százaléka utasította el teljesen a Tiszára való szavazás lehetőségét. Ezzel szemben a kormánypártra a magyar lakosság 56 százaléka biztosan nem szavazna, és 31 százalékuk támogatná a Fideszt a közepesnél nagyobb valószínűséggel, beleértve azt a 24 százaléknyi szavazót, aki biztosan a Fideszre szavazna.
A kisebb pártok elutasítottsága minden esetben kétharmad körüli vagy magasabb, így nem csoda, hogy amikor a Tisza Párttal való esetleges összefogásra kérdezett rá a felmérés, akkor a Tisza önálló indulásához képest mind a három feltételezett közös lista gyengébb eredményt hozott. A legkevesebbet az MKKP-vel való közös indulás rontana a Tisza támogatottságán: egy Tisza-MKKP közös listára 6 százalékponttal kevesebben szavaznának közepesnél nagyobb valószínűséggel és 8 százalékponttal kevesebb biztos szavazója lenne, mint a Tiszának egyedül. Ha a Tisza a DK-val fogna össze, akkor már 10 százalékponttal kevesebb valószínű (és 11-gyel kevesebb biztos) szavazójuk lenne, a Mi Hazánkkal összeállva pedig közel megfeleződne a Tisza támogatóinak a száma, a biztos szavazók aránya ráadásul 34-ről 12 százalékra csökkenne.
A Tisza-szavazók 83 százaléka mondta biztosra a szavazatát és 98 százaléka valószínűre, a Fidesz tábor egy hajszálnyival kevésbé elkötelezett: a fideszesek 80 százaléka szavazna biztosan a Fideszre és 94 százalék valószínűleg. A kis pártok szavazóinál és a párt nélkülieknél is a Tisza a legkevésbé elutasított párt, ugyanakkor ebben a csoportban a Tisza-DK közös lista 3, a Tisza-MKKP közös lista pedig 2 százalékkal szerepelne jobban a Tisza Pártnál.
A cikk eredetileg a HVG-n jelent meg. A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
Módszertan
A felmérést június 3-a és 6-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.
