A Fidesz-szavazók véleménye néhány százalékponttal még romlott is Orbán Viktorral kapcsolatban, a két pártelnök miniszterelnök-jelölti alkalmasságának megítélésében mégis érvényesült a novemberi tendencia, ami a Tisza előnyének csökkenését mutatta.
A HVG számára készült novemberi Medián-kutatás csökkenő Tisza-előnyt mért, egy érzékelhető Fidesz-felzárkózásnak köszönhetően. A Tisza Párt a szavazókorú népességben még mindig 5 százalékponttal vezet a Fidesz előtt, míg a választani tudó „biztos” szavazók között 10 százalékponttal előzi a kormánypártot.
A Fidesz erősödése a miniszterelnöki alkalmasság megítélésében is megmutatkozik: míg az elmúlt hónapokban már többen tartották alkalmasnak Magyar Pétert az ország vezetésére, addig novemberre eltűnt ez az az előnye: a regnáló kormányfőt és kihívóját is 48-48 százalék tartja alkalmasnak. A 48 százalékból viszont Orbán Viktort 30 százalék míg Magyar Pétert csak 19 százalék tartja teljesen alkalmasnak.
Annak ellenére javult kissé Orbán alkalmasságának megítélése, és gyengült kissé Magyaré, hogy a fideszes szavazók véleménye néhány százalékpontot romlott Orbán Viktorral kapcsolatban, míg a tiszások egyre jobban bíznak Magyar Péterben (habár a kettejük közötti különbség a saját tábor elkötelezettségében még mindig jelentős: Orbánt a fideszesek 76 százaléka tarja teljesen alkalmasnak, míg Magyart csak a tiszások 44 százaléka). Az igazán jelentős változás a kisebb pártok szavazói és a párt nélküliek vélekedésében keresendő: a Magyar Pétert miniszterelnöki pozícióra alkalmasnak gondolók aránya 12 százalékpontot (43-ról 31 százalékra) csökkent, ezzel szemben ugyanebben a körben a jelenlegi miniszterelnököt alkalmasnak tartók aránya 14 százalékpontot (37-ről 51-re) nőtt, ráadásul az őt teljesen alkalmasnak tartók aránya is jelentősen (7 százalékponttal) nőtt.
A miniszterelnök személyén túl, a novemberi Medián felmérés az országgyűlési képviselőjelöltekről is kérdezte az embereket. A teljes népesség 30 százalékának „nagyon” fontos, és további 48 százaléknak „inkább” fontos kérdés, hogy az országgyűlési választáson konkrétan kik lesznek az egyéni képviselőjelöltek. A nyugdíjas korúaknak, a legfeljebb 8 általánost végzetteknek, a kisebb településeken élőknek és a Fidesz-szavazóknak még az átlagosnál is fontosabb a jelöltek konkrét személye.
A választók 28 százaléka tudja elképzelni, hogy ne a választott pártja jelöltjére szavazzon az egyéni választókerületében, ha van nála rokonszenvesebb jelölt, de 68 százalék kizártnak tartja ezt. A fideszesek a leginkább elzárkózóak az esetleges nem-fideszes jelöltre szavazást illetően: csak egyötödük tartja elképzelhetőnek az átszavazást. A kis pártok szavazói és a bizonytalanok között viszont 41 százalék azoknak az aránya, akik megfontolnák, hogy a pártjukon kívüli jelöltre szavazzanak egyéniben.
Mind a Tisza, mind a Fidesz egyéni képviselőjelöltjeinek alkalmasságáról kevesebben vannak meggyőződve, mint amennyien a pártok vezetőinek miniszterelnöki kompetenciáiban bíznak. A fideszes jelölteket egy hajszálnyival többen látják alkalmasnak, mint a tiszásokat, ugyanakkor azoknak az aránya is nagyobb, akik alkalmatlannak tartják a Fidesz jelöltjeit, a Tisza Pártnál pedig viszonylag magas a véleményt nem alkotók aránya (21 százalék nem tudta megítélni a jelöltek alkalmasságát), annak ellenére, hogy jelenleg a Tisza jelöltjei már nyilvánosságra kerültek, a Fidesz jelöltjei viszont még nem. Minkét nagy párt szavazói kisebb bizonyossággal tartják alkalmasnak saját pártjuk jelöltjeit a potenciális miniszterelnök-jelöltekhez képest, ugyanakkor itt is fennáll, hogy a tiszások összességében bizonytalanabbak a saját pártjuk jelöltjeinek alkalmasságában, mint a fideszesek: 16 százalékuk tartja teljes mértékben alkalmasnak az egyéni jelölteket és további 69 százalék inkább alkalmasnak. A Fidesznél ugyanezek az arányok 47 és 43 százalék. A nem tiszás és nem fideszes választók 38 százaléka tartja alkalmasnak a Fidesz jelöltjeit, és jelentősen kevesebben, 23 százalék vélekedik pozitívan a Tisza jelöltjeiről.
A cikk eredetileg a HVG-n jelent meg, ide kattintva olvashatja el.
Módszertan: A felmérést november 20-a és 25-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék
