Minden eddiginél durvábbnak látja a – hivatalosan még el sem kezdődött – kampányt a magyarok többsége. 2026 elé viszont mind a kormánypártiak, mind a tiszások jókora optimizmussal tekintenek, ami tavaly ilyenkor – az idei, azaz 2025-es év vonatkozásában – csak a Fidesz támogatóit jellemezte. Igaz, akkor még messze volt a változás reményével kecsegtető áprilisi parlamenti választás.
Kevés dologban értenek egyet a magyar választók, de abban párthovatartozástól függetlenül konszenzus van, hogy a mostani kampány minden korábbinál durvább. Az indulatok elszabadulásának mértéke megítélésében azonban már jelentős különbség mutatkozik. Mint a Medián novemberi közvélemény-kutatásából kiderül: a tiszás szavazók jóval borúlátóbbak. Magyar Péter támogatóinak 85 százaléka ítéli rosszabbnak a mostani helyzetet, mint a korábbi választásokat megelőző kampányok időszakát; ez 27 százalékponttal magasabb érték, mint a kormánypárt támogatói esetében.
Az, hogy a verbális bántalmazás fizikai erőszakba fordulhat át, a két nagy tábor szavazói körében közel azonos mértékű kisebbségi vélemény (15–16 százalék). Ám ha a tettlegességnek csekélyebb valószínűséget tulajdonítókat is idevesszük, az aggodalom már jócskán többségi álláspont. E téren is a tiszások látják pesszimistábban a helyzetet: 70 százalékuk tart kisebb vagy nagyobb mértékben az erőszaktól, szemben a kormánypártiak 63 százalékával.
A felelősséget mindenki inkább az ellenfélre tolná – a fideszesek értelemszerűen Magyar Péterre, a tiszások Orbán Viktorra és pártjára. Ám – érdekes módon – a kormánypártiak 3 százaléka inkább a kormányfőt hibáztatja ezért (sőt, 1 százalékuk szerint kizárólag ő a felelős a kampány eldurvulásáért), míg a tiszás oldalon senki nincs, aki Magyar Péter nyakába varrná a felelősséget.
Az, hogy a politikai ellentétek megosztják a családokat, mindkét táborban közös tapasztalat, de öröm az ürömben, hogy mindkét politikai táborban többen vannak azok, akiknél egyáltalán nem jellemző, hogy a rokonok politikai ellentétek miatt kerülnének szembe egymással.
Ahogy a múlt év vége felé közeledve, úgy most is megkérdezték a Medián kutatói, milyen reményekkel, illetve aggodalmakkal tekintenek a magyarok az új esztendő elé. Tavaly ilyenkor nagyjából fele-fele volt az optimista és a pesszimista vélemények megoszlása a teljes népességben, de a pártpreferencia itt is sokat változtatott a „szemüvegen”. Míg az Orbán által „remek évként” beharangozott 2025-öt a kormánypárti szavazók háromnegyede nagy reményekkel várta, a tiszásoknak csak egyharmadát jellemezte hasonló derűlátás. Ezzel szemben az idei kérdésfeltevéskor, amikor már a 2026-os, választási év került terítékre, Magyar Péter támogatói hasonlóan optimistán (sőt 2 százalékponttal még optimistábban is) nyilatkoztak, mint a kormánypártiak. Utóbbi alighanem már az áprilisi választásokkal kapcsolatos várakozásokkal (a kormányváltás reményével) magyarázható. A kormánypártiak egy része azonban, úgy tűnik, a vereség lehetőségével és/vagy a hatalom megtartása esetén a választási osztogatást követő megszorításokkal is számol: körükben ugyanis a reménykedők aránya a tavalyi 78 százalékról 73 százalékra csökkent.
A cikk eredetileg a HVG-n jelent meg, ide kattintva olvashatja el.
Módszertan: A felmérést november 20-a és 25-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék
