A gyermekvállalási szándékot leginkább személyes tényezők határozzák meg, számít az egészségügy állapota, kisebb mértékben pedig még annak is lehet hatása, hogy ki lesz kormányon 2026 után.

A következő években a 40 év alatti korosztály 53 százaléka szeretne gyereket (ebből 29 százalék szinte biztos benne, 24 százalék inkább szeretne, mint nem), míg 31 százalék biztosan nem szeretne – állítja a Medián, miután a Momentum megbízásából október végén felmérte a 18–40 évesek körében a gyermekvállalási kedvet és az ezt befolyásoló tényezőket.

A gyermekvállalásban a leginkább meghatározó tényező a meglévő gyerekek száma. Azoknak a szülőknek, akiknek már kettő vagy több gyermekük van, 66 százaléka biztosan nem akar újabb gyereket vállalni, és csupán 14 százalék hajlik rá. A gyermek nélküliek 65 százaléka szeretne inkább gyereket, és 19 százaléka semmiképp sem vállalna a következő években. Az egygyerekeseknek 52 százaléka tervez következő gyermeket, míg 33 százalékuk biztosan nem akar a közeljövőben.

A felmérés szerint a szubjektív anyagi helyzet is hatással van a gyermekvállalási tervekre: azok, akik saját bevallásuk szerint kényelmesen fedezni tudják a háztartásuk kiadásait, jelentősen nagyobb arányban nyitottak a gyerekvállalásra, mint azok, akik nehezebben tudják ezt megtenni. Sőt, a „kényelmesen” élők körében a legmagasabb azoknak az aránya, akik nagy valószínűséggel szeretnének gyermeket a közeljövőben (nem csak „inkább” hajlanak a gyerekvállalásra).

A kormánypártiak és az ellenzékiek hasonló arányban szeretnének gyereket, habár a kormánypártiak között sokkal nagyobb azoknak az aránya, akiknek már van gyerekük (50 százalék), mint a kormányváltást pártolók körében (34 százalék). Fontos azt is hozzátenni, hogy az életkornak a korcsoporton belül is nagy hatása van a gyermekvállalásra, és a fiatalabbak között több a kormányváltást pártoló, mint a 40-hez közelítők között.

A Medián kutatói 15 olyan tényezőre is rákérdeztek, amelyek esetleg hatással lehetnek a gyermekvállalási hajlandóságra. A felmérés alapján a gyermekvállalást meghatározó legfontosabb tényezők ezek: a megfelelő partner megtalálása, a bizalom a gyermek jó egészségi állapotában, a megfelelő lakhatás, az elegendő fizetés és az egészségügy állapota. A gyermeket akarók kétharmada azt mondta, hogy kevésbé lenne valószínű, hogy gyermeket vállaljon, ha nem lenne megfelelő lakása – a megfelelő lakhatás a megfelelő partnerhez hasonlóan nagy arányban volt fontos a megkérdezetteknek. Az egészségügy romlása, az alacsonyabb fizetés és a gyermek egészségét illető bizonytalanság pedig nagyjából a gyermeket akarók felét tudná eltántorítani a gyermekvállalástól.

A másik oldalról, azok körében, akik nem vagy nem biztosan akarnak gyermeket a következő években, szinte az összes vizsgált tényező pozitívan hatna a gyerekvállalási hajlandóságra. A gyermekvállalásban bizonytalanok háromnegyede inkább vállalna gyermeket, ha biztos lehetne a születendő gyermek egészségében. Kétharmadukat az is ösztönözné, ha lényegesen nagyobb lenne a fizetése, javulna az egészségügy, oktatás állapota, megtalálná a megfelelő partnert, támogató rokoni-baráti környezet segítené a gyermekvállalásban, biztos lenne abban, hogy jó szülő lesz, vagy lenne megfelelő lakása.

Ezek között a tényezők között azt is vizsgálta a felmérés, hogy mennyiben befolyásolná a gyermekvállalási szándékot az, ha 2026-ban kormányváltás következne be. Bár a tényezők sorrendjében az utolsó előtti helyen végzett a kormányváltás, a gyermekvállalásban bizonytalanok több mint fele inkább hajlana a gyerekvállalásra, ha 2026-ban kormányváltás lenne, míg ha 2026 után is maradna a jelenlegi kormány, az csak az emberek 15 százalékát tolná jobban a gyermekvállalás irányába. A 30 év alattiaknak, a megyei jogú városokban élőknek, az alacsonyabb végzettségűeknek és a nehezebb anyagi körülmények között élőknek a 2026-os kormányváltás különösen nagy szerepet játszana a gyermekvállalásban.

A gyermeket akarók negyedét bizonytalanítaná el a gyermekvállalásban az, ha 2026 után is maradna a jelenlegi kormány, jelentősen többeket, mint akiket az tartana vissza, ha kedvezőtlenebb lenne a családtámogatási rendszer, például alacsonyabb lenne a gyes és a családi pótlék.

Az elemzés először a HVG-n jelent meg, a cikket ide kattintva tekintheti meg.

Módszertan

A felmérést a Momentum Mozgalom megbízására készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet október 27-e és november 3-a között, a 18 és 40 év közötti népességet reprezentáló 800 fős országos minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta pontosan tükrözi a magyarországi 18 és 40 év közötti népesség életkor, nem, lakóhely és végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.