A választások előtti erőviszonyok feltérképezéséhez azt is tudni kell, hogy akik most azt mondják, a Tiszát vagy a Fideszt támogatnák, valóban el is mennének-e szavazni, és biztosan ki is tartanának-e mai választottjuk mellett. Az összes választó 65 százaléka biztos abban, hogy kire fog szavazni április 12-én, de mennyire lehet erre valóban számítani, és mi van a többiekkel? 

A Medián január elején készült, a teljes népességet reprezentáló ezerfős mintán végzett kutatása alapján a Tisza előnye a 30 év alatti választók körében a legjelentősebb. Éppen kétharmaduk szavazna Magyar Péter pártjára, míg a Fidesznek itt a legalacsonyabb a támogatottsága: a 18–29 éveseknek csupán a 12 százaléka kormánypárti szavazó.

A különféle korosztályos kutatásoknak ugyanakkor egybehangzó megállapítása, hogy a fiatalok részvételi aránya (és szándéka) a választásokon általában alacsonyabb, mint az időseké (biztosat persze a választások titkossága miatt nem lehet tudni). Ezért különösen érdekes, hogy a Medián közvélemény-kutatásában megkérdezett 30 év alattiak minden más korosztályba tartozónál nagyobb arányban ígérték biztosra a részvételüket a következő országgyűlési választáson.

A tiszások örömébe ugyanakkor egy kis üröm vegyülhet. A fiatalok körében volt ugyanis a legalacsonyabb azoknak az aránya, akikben semmi kétség nincs afelől, hogy április 12-én annak a pártnak a neve mellé teszik az ikszet, amelyikre ma adnák a voksukat: 56 százalék mondta biztosra, hogy áprilisban is a választott pártjára fog szavazni, további 28 százalék pedig a közepesnél nagyobb valószínűséget adott ennek. Jóval „meggyőződésesebbek” az idősebbek: az összes többi korosztályban legalább 60 százalék – de akár 70 százalék közeli vagy a fölötti – a pártválasztásukban magukat biztosnak érzők aránya.

Ami a választáson való részvétel szándékát illeti, itt kisebbek a korosztályi különbségek. A 40–49 évesek kivételével minden korcsoportban 90 százalék felett van azoknak az aránya, akik biztosra mondják a részvételüket – ami, ha csakugyan megvalósulna, példátlanul nagy választói aktivitást jelentene a korábbi évekhez képest. Utoljára a szocializmusban volt 90 százalék feletti részvétel, amikor a távolmaradók politikai retorziótól tarthattak.

Minél iskolázottabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel gondolja-mondja azt, hogy le fogja adni a szavazatát. A diplomásoknak a 95 százaléka nyilatkozott így, míg a legfeljebb 8 általános végzettségűeknél 83 százalék ez az arány. Érdemes ugyanakkor e két csoportba tartozók szándékainak vizsgálatánál is figyelembe venni, hogy két eltérő méretű táborról van szó. A magukat biztos szavazónak mondók 29 százaléka diplomás, a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők fele ennyien vannak azok között, akik mindenképpen az urnához akarnak járulni.

Lakóhely szerint is megfigyelhető hasonló, bár az előbbieknél kicsit enyhébb mértékben érvényesülő tendencia. A nagyobb városokban élők magasabb arányban ígérik biztosra a részvételüket (93 százalék), mint a kisebb települések lakói, a községekben például „csak” 86 százalék a választáson mindenképpen részt venni akarók aránya. Míg a falvakban és a kisebb városokban a Fidesz – igaz, hibahatáron belül – előnyben van a Tiszával szemben, addig a megyei jogú városokban és a fővárosban Magyar Péterék utcahosszal vezetnek.

Ám itt is árnyalja a képet, hogy a biztos választók közel kétharmada (62 százaléka) az előbbi településkategóriába tartozó falvak és városok valamelyikében él – ez pedig különösen izgalmassá teheti a 106 egyéni választókörzetben zajló csatát. A fővárosiak és a községekben lakók egyébként az átlagnál eltökéltebbnek mutatkoznak abban, hogy a választott pártjukra fognak szavazni, szemben a kisvárosokban élőkkel: ez utóbbi körben van a legtöbb bizonytalan.

Az összes választó 65 százaléka biztos abban, hogy kire fog szavazni április 12-én, és további 15 százalék, ha nem is megingathatatlan, de elég valószínűnek tartja, hogy nem változik a preferenciája a választásokig.

Az elemzés eredetileg a HVG-n jelent meg, a teljes cikket itt olvashatja el.

Módszertan

A felmérést január 7-e és 13-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.