A kétharmad kapujában a Tisza, kétpárti parlamentre van esély

Tovább nőtt a Tisza Párt előnye, március második felében a teljes népesség körében 16, a pártot választani tudók körében 20, a választani tudó „biztos” szavazók között pedig már 23 százalékponttal vezet a kormánypártok előtt.

A felmérés több mint három héttel az esedékes országgyűlési választások előtt készült, és a számokat még mindig korai lenne előrejelzésnek tekinteni. Mégis kimondható, hogy ha a mostani kutatásban kapott arányok válnának valóra április 12-én, akkor az akár kétharmados többséget biztosítana a Tiszának a következő parlamentben.

És mivel a kisebbek közül a DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt már több hónapja 1-2 százalék körül mozog a Medián felméréseiben, sőt ebben a márciusiban a Mi Hazánk szavazótábora is zsugorodni látszik (még a választani tudó „biztos” szavazók körében sem éri el a bejutási küszöböt), így jelenleg a kétpárti parlament sem tűnik kis valószínűségű fejleménynek.

Az országgyűlési választások előtt három héttel a megkérdezetteknek megint nagyon magas, 89 százalékos aránya mondta biztosra, hogy részt fog venni a szavazáson, a Tisza Párt szimpatizánsainak körében 96 százalékos, a Fidesz-pártiaknál 90 százalékos, míg a többi párt szavazói, vagy a párt nélküliek körében 75 százalékos a részvételi szándék.

Az előző hónapokhoz képest tehát a Fidesznek is sikerült felturbóznia saját potenciális támogatóinak motivációját, a Tisza szavazói pedig már jó ideje nagyon magas arányban tervezik, hogy az urnákhoz járulnak. Ezeket a nagy számokat persze különösen elhamarkodott dolog lenne egy az egyben előrejelzésként kezelni, de annyi talán megkockáztatható, hogy idén kiemelkedően nagy részvételi arány várható.

Ugyancsak fontos márciusi fejlemény, hogy a Tisza Párt kormányalakítását soha korábban nem látták ilyen sokan valószínűnek. A teljes szavazókorú népesség 47 százaléka számít arra, hogy Magyar Péter pártja fogja megnyerni az április 12-ei választást, míg a Fidesz győzelmére már csak 35 százalék fogadna.

Ez a 12 százalékpontos különbség a Tisza javára igazán nagy változás, hiszen két hónappal ezelőtt még a Fidesz győzelmét valószínűsítette a választók enyhe többsége, és februárban is csak egy hajszállal többen adtak nagyobb esélyt a kihívónak, mint a kormányon lévőnek. Ez a nagy elmozdulás pedig nem a saját táborok véleményváltozásából következik (természetesen mind a tiszások, mind a fideszesek továbbra is nagy arányban hisznek saját pártjuk győzelmében), hanem a kisebb pártok és a párt nélküliek gondolkodnak radikálisan másképp, mint akár csak egy hónappal ezelőtt is. Ebben a körben az előző hónapokban még kétszer annyian voltak azok, akik a Fidesz győzelmét valószínűsítették, mint akik a Tiszáét (februárban például 38–19 százalékra vezetett a Fidesz), ezzel szemben most hasonló arányban várják mindkét párt győzelmét, és jelentősen megnőtt a választás kimenetelében bizonytalanok aránya is.

A pártpreferenciák alakulásával összhangban változtak a vélemények a miniszterelnöki alkalmasság tekintetében is: a Magyar Pétert „teljesen” vagy „inkább” alkalmasnak tartók aránya 4 százalékponttal, 54 százalékra nőtt, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjét tehát már az ország több mint fele alkalmasnak találja a posztra.

Ehhez képest Orbán Viktort 9 százalékponttal kevesebben, 45 százaléknyian tartják alkalmasnak, ez minimálisan (1 százalékponttal) rosszabb eredmény, mint az előző hónapban, bár az őt nagyon alkalmasnak tartók aránya ezen belül nőtt, és még mindig többen tartják „teljesen alkalmasnak” a jelenlegi miniszterelnököt, mint a kihívóját.

Mind a Fidesz, mind a Tisza szavazói kompetensnek tartják a saját jelöltjüket, az egyéb pártok és párt nélküliek azonban jelentősen többre tartják a jelenlegi kormányfőt: őt ebben a körben minden második válaszadó tartja alkalmasnak, míg Magyar Pétert csak minden harmadik. Egy kicsivel többen hallották Orbán Viktor március 15-ei beszédét (vagy ismerték meg a tartalmát később), mint Magyar Péterét, a beszédeket valamennyire ismerők körében viszont Magyar Péter szónoklatát jelentősen jobbnak értékelték (részben a tiszások nagyobb arányú tájékozottságának is köszönhetően), mint a regnáló miniszterelnökét.

A fideszesek és a tiszások is nagyon pozitív véleménnyel voltak a saját jelöltjük beszédét illetően, és negatívval a másik párt jelöltjének ünnepi mondandójával kapcsolatban, bár a fideszes közönség mindkét szöveget egy kicsivel jobbra értékelte, mint a tiszások. Az egyik párthoz sem kötődők körében Magyar Péter jött ki győztesen a szónoklatok versenyéből, ugyanis ebben az elfogulatlanabb körben átlagosan egy fél osztályzattal jobb jegyet kapott, mint Orbán Viktor.

Az elemzés a HVG megbízására készült és először a HVG-n jelent meg. Ide kattintva tudja elolvasni a cikket.

Módszertan: A felmérést március 17-e és 20-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.