A népesség kicsit több, mint fele úgy gondolja, hogy Oroszország súlyos és indokolatlan agressziót követett el Ukrajna ellen, míg egyharmada szerint Oroszország jogosan lépett fel, hogy megvédje az érdekeit és biztonságát. Egy kicsit többen gondolják azt, hogy Oroszország jogos önvédelméről van szó, mint közvetlenül a háború kitörése után, az előző évhez képest viszont mérséklődött az így vélekedők aránya, és nőtt az orosz agressziót elítélőké. A miniszterelnök „békepárti” narratívája tehát ebben a tekintetben nem tudott 2025 márciusához képest újabb sikereket elérni, de a háború kezdetéhez viszonyítva volt hatása.

A kérdésben természetesen jelentős a pártpreferenciák szerinti megosztottság: a fideszesek kétharmada Oroszország szerintük jogos érdekeit, míg a tiszások több mint négyötöde az indokolatlan és súlyos orosz agressziót hangsúlyozza, a kis pártok szavazói és pártnélküliek pedig megosztottak a kérdésben. Tavalyhoz viszonyítva a fideszesek kicsit még inkább az orosz-párti narratívához húznak, míg a tiszások még nagyobb arányban vannak ellene. A kis pártok és pártnélküliek körében pedig a kérdésben bizonytalanok aránya nőtt meg jelentősen.

Módszertan: A felmérést március 17-e és 20-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.