A választás előtti utolsó Medián-felmérés 47,6 százalékos Tisza- és 32,5 százalékos Fidesz-támogatottságot mutatott a teljes választókorú népesség körében, a pártot választani tudókra vetítve pedig 55,5 százalékos Tiszát és 37,9 százalékos Fideszt mért, ami csak néhány százalékponttal tért el a tényleges választási eredménytől: a listás szavazatok 53,2 százalékát nyerte el a Tisza Párt, és 38,6 százalékát a Fidesz-KDNP.
Az április 7-e és 11-e között, több mint 2000 fős mintán végzett közvélemény-kutatás lehetőséget adott arra, hogy a pártok támogatottságát mélyebben is megvizsgáljuk bizonyos demográfiai változók szerint, például vallásosság szerint is.
Az elmúlt években a Fidesz-kormány igyekezett kisajátítani a konzervatív-keresztény értékrend képviseletét, a korábbi ellenzéki pártok többségével szemben a Tisza Párt azonban szintén konzervatívként és keresztényként pozícionálta magát, és maga Magyar Péter is számtalanszor utalt arra, hogy egy vallásgyakorló, keresztény ember. Ennek fényében érdekes megfigyelni, hogy hogyan alakult a pártok támogatottsága a vallásosság szerint.
Egyértelmű összefüggés van a templomba járás gyakorisága és a Fidesz támogatottsága között, bár ez az összefüggés gyengébb, mint a korcsoportok közötti különbség, de a végzettségi kategóriák szerinti megosztottsággal felveszi a versenyt. A leggyakoribb temploma járók fele fideszes és negyede tiszás, a templomba egyáltalán nem járók 59 százaléka tiszás és szűk negyede fideszes.
Ennek az egyértelmű tendenciának az ellenére fontos megjegyezni, hogy az aktív vallásgyakorlóknak is egy jelentős része a Tiszára szavazott (az évente többször templomba járók 35 százaléka, a nagy ünnepek alkalmával vallási összejöveteleket látogatók 45 százaléka), annak ellenére, hogy az elmúlt 16 évben gyakran a templomokba is beférkőzött a politika, erősítve a Fidesz narratíváját.
Mindezek azonban már a 4 évvel ezelőtti választásokkor is hasonlóan alakultak. A 2022-es áprilisi választás előtt készített Medián felmérésben a Fidesz támogatottsága a két gyakrabban temploma járó csoportban csak 2-2 százalékponttal volt magasabb, mint 2026-ban, az alkalmanként templomba járók körében pedig 5, míg a templomba nem járók között 6 százalékponttal volt magasabb, mint idén. A vallásosság tekintetében tehát nem volt akkora átrendeződés, annak ellenére, hogy a Tisza Párt a 2022-es egyesült ellenzékkel szemben deklaráltan képviselt keresztény értékeket is.
A templomba járás gyakoriságánál kevésbé jól írja le a vallásosságot az, hogy kit milyen felekezetben kereszteltek meg, vagy jegyeztek be születésekor, de itt is hasonló kép rajzolódik ki. A katolikusként megkereszteltek (akik a teljes népesség 61 százalékát teszik ki) 44 százaléka szavazott a Tisza Pártra, és 35 százaléka a Fideszre, a reformátusok 48 százaléka tiszás és a katolikusokhoz hasonló arányban fideszesek. Ezzel szemben azok, akik semmilyen egyházhoz nem tartoznak hivatalosan, 71 százalékban Tisza-pártiak és mindössze 16 százalékban fideszesek. Fontos megkülönböztetni a vallásukat (templomi keretek között) nem gyakorlókat és a felekezethez nem tartozókat, előbbiek a társadalom 46 százalékát teszik ki, míg utóbbiak csak 12 százaléknyian vannak.
Módszertan: A felmérést 2026 április 7-e és 11-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2286 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±2,2 százalék.
