Medián-felmérés igazságosságról és elégedettségről
|
A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
|
Az adórendszert (1. ábra) és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést (2. ábra) kétharmados, általában véve a jövedelmek eloszlását (3. ábra) pedig bő négyötödös többség tartja igazságtalannak és bár pártállás szerint kimutatható volt némi különbség, még a kormánypártiak körében is a negatív válaszok kerültek többségbe.
Nagyobb megosztottság mutatkozott az Orbán-kormány teljesítményének megítélésében, hiszen azzal a Fidesz szavazóinak bő háromnegyede elégedett, viszont minden más szavazótábor tagjainak (beleértve a „bizonytalanokat”) a nagy többsége elégedetlen (4. ábra), így a végső társadalmi egyenleg nagyjából kétharmad-egyharmad az elégedetlenek javára. Amikor a saját helyzetük értékeléséről nyilatkoztak, akkor sokkal kiegyenlítettebb arányok rajzolódtak ki: a válaszadók abszolút többsége elégedettnek vallotta magát (5. ábra). Feltűnő, hogy még az ellenzékiek közül is a Jobbik szavazótábora mutatkozott a legelégedetlenebbnek, miközben a kisebb ellenzéki pártok hívei és a párt nélküliek körében enyhe többségben vannak az elégedettek. Mindez azért érdekes, mert Botka László a hétvégi MSZP-kongresszuson meghirdette, hogy elsősorban az elégedetlen emberek képviseletét szeretné felvállalni, és a felmérés során a kérdezőbiztosok arra is rákérdeztek, hogy a válaszadók mit gondolnak erről az állásfoglalásról. A szavazópolgárok 60 százaléka egyetért ezzel, úgy, hogy csak a fideszesek körében kerültek kisebbségbe az egyet nem értők (6. ábra). Mindezek után az összefoglaló jelleggel „élére állított” kérdés nyomán nem kerültek ugyan többségbe az elégedetlenek (7. ábra), de jóval többen vannak, mint ahány szavazót a baloldali ellenzék fel tudott mutatni az elmúlt időszak közvélemény-kutatásaiban.
A felmérést 2017. május 18-a és 20-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, véletlenszerűen kiválasztott 800 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével, az MSZP megbízásából. A véletlen minta elkerülhetetlen torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 %.