A Medián az elmúlt napokban (október 29-e és november 4-e között) arról kérdezte az embereket, hogy mi volt az elmúlt hetek két legfontosabb híre. A szabadszavas válaszok alapján egyértelmű kép rajzolódott ki: a Tisztítótűz művelet kapcsán elkezdődött eljárások és letartóztatások, valamint a kormány néhány hete bejelentett költségvetési tervezetének különböző elemei foglalkoztatják a leginkább a magyar társadalmat.

A megkérdezettek 40 százaléka említett az elszámoltatáshoz kapcsolódó témát, volt, aki mindkét hírnek ilyen témát választott. A legtöbben a volt jegybankelnök, Matolcsy György és a fia ellen indított eljárásokat emelték ki (18 százalék), de Hankó Balázs és az NKA-ügy is kapott jónéhány említést (5 százalék). 23 százalék általánosságban az eljárások, letartóztatások megindulását emelte ki, többnyire pozitív felhanggal.

A 2027-es költségvetést (16 százalék) és egyes konkrét elemeit a megkérdezettek 34 százaléka említette az elmúlt hetek legfontosabb hírei között. A konkrétumok közül az adóreformok különböző elemeit – különösen a személyi jövedelemadó változásait, a KATA átalakítását és a vagyonadót –, a Wekerle Plusz program bevezetését és az Otthon Start kivezetését, a nyugdíjreformokat – kiemelten a minimálnyugdíj emelését és a 14. havi nyugdíj kiépítésének leállítását –, a családi pótlék emelését, a minimálbéremelést és az ágazati béremeléseket említették a legtöbben.

A költségvetés egyes témáinak említése kevéssé függött a pártpreferenciától: a Tisza Párt szavazóinak 38, míg a Fidesz szavazóinak 34 százaléka, a kis pártok szavazóinak és a párt nélkülieknek pedig 28 százaléka említette legalább egy elemét a legfontosabb hírek között. Ezzel ellentétben a letartóztatásokat a tiszások sokkal nagyobb arányban (56 százalék) emelték ki, mint a fideszesek (19 százalék) vagy a kisebb pártok szavazói és a párt nélküliek (22 százalék).

A költségvetés és a tisztítótűz témáin túl a többi hír eléggé lemaradt a mezőnytől: az október 23-ai megemlékezést, a külügyminiszter washingtoni látogatását, az árrésstop kivezetését, az üzemanyagárak emelkedését, az uniós pénzekkel kapcsolatos fejleményeket, a gyermekvédelmi törvény módosítását, a kormányváltást, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát és a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását említették 2 százaléknál többen.

Az, hogy az ilyen módon alakult napirend hogyan hatott a pártpreferenciákra, kiderül a hvg.hu-n hétfőn megjelenő Medián-elemzésből.

Módszertan: A felmérést 2026. október 29-e és november 4-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.