20 százalékpontra nőtt a Tisza előnye a Fidesz előtt a választani tudó biztos szavazók körében a Medián kutatása szerint. Ártott a kormánypártnak a gödi botrány, megosztó a rejtett kamerák bevetése.
Január közepe óta tovább erősödött a Tisza Párt: a teljes szavazókorú népességben 11 százalékponttal vezet a Fidesz előtt, a választani tudó biztos szavazók körében pedig már a 20 százalékpontot is elérte az előnye – derül ki a HVG megbízásából február 18-a és 23-a között készült Medián-kutatásból.
A pártot választani tudók körében jóval kisebb a két nagy párt közötti különbség (13 százalékpont), mint azok körében, akik állításuk szerint biztosan elmennek április 12-én (20 százalékpont). Ezt az eltérést a választáson való részvételi szándék egyenlőtlen eloszlása magyarázza: míg a Tisza szimpatizánsai közül szinte mindenki (97 százalék) biztosra állítja, hogy részt fog venni az áprilisi választásokon, addig a Fidesz táborának csak 85 százaléka biztos a részvételében.
A bő egy hónappal ezelőtti Medián-felméréshez képest a Tisza Párt 2 százalékpontot tudott javítani, miközben a Fidesz ugyanennyit gyengült, a „biztos” szavazók bázisán pedig 4 százalékponttal szerepelt jobban a Tisza, és 4 százalékponttal rosszabbul a Fidesz. Így a teljes népesség bázisán 4 százalékponttal, a biztos szavazók között pedig 8 százalékponttal nyílt az olló.
A két nagy párton kívül a Mi Hazánk erősödött – ha csak hibahatáron belül is –, így most minden viszonyítási alapon a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalék felett van a támogatottsága. A hónapok óta 1-2 százalékon álló Kétfarkú Kutya Párt és Demokratikus Koalíció mellett a még éppen mérhető kisebb pártok szavazói összesen sem tesznek már ki 1 százalékot, ami részben egyes pártok visszalépésének tulajdonítható.
A pártpreferenciák változásával összhangban a Tisza újra átvette a vezetést abban is, hogy kit látnak az emberek a választás valószínű nyertesének. A választókorú népesség 43 százaléka szerint a Tisza Párt fog győzni áprilisban, míg 41 százalék szerint a Fidesz marad kormányon.
Mind a pártpreferenciákat tekintve, mind a választási esélyeket nézve azt láthatjuk, hogy a Tisza ledolgozta az őszi tempóvesztését, és ismét a tavaly nyárihoz hasonló magabiztossággal vezet a Fidesz előtt.
A Tisza erősödéséhez és a Fidesz gyengüléséhez a közelmúlt botrányai is hozzájárulhattak. A Medián felmérése a gödi Samsung-gyár és a Magyar Pétert támadó rejtett kamerás felvétel ügyére is kitért. Mindkét fejlemény jelentősen átvitte az ingerküszöböt, ugyanis a közönség 89 százaléka hallott már róluk, bár pártpreferencia alapján erős különbségek vannak a tájékozottságban. Míg a tiszások közül szinte mindenki tudomást szerzett már mindkét ügyről, addig a fideszesek 27 százalékához nem jutott el a gödi szennyezés híre. Ez arra utal, hogy a kormánypárt sikeresen zárja el a kellemetlen információkat potenciális szavazótábora „kemény magja” elől. Igaz, az utóbbiak 17 százaléka a belengetett kameraképpel sem találkozott.
A társadalom 72 százaléka az feltételezi, hogy a kormány tudott a gödi Samsung-gyár súlyos egészségügyi kockázatairól (kétharmadnyi válaszadó ráadásul biztos ebben), és csupán 12 százalék feltételezi, hogy a kormány nem tudott a rákkeltő szennyezésről. Természetesen pártpreferencia szerint különbségek vannak a vélemények között, de ebben a kérdésben még a Fidesz szavazói között is többen vannak azok, akik szerint a kormánynak korábban is tudomása lehetett a veszélyekről.
A szavazókorú népesség 64 százaléka szerint a gödi botrány rontja a Fidesz választási esélyeit, 26 százalék szerint nagymértékben, 38 százalék szerint kismértékben. A tiszások 86 százaléka szerint ez az ügy nem kedvez a kormánypártnak, és még a Fidesz-szavazók egyharmada is ezt feltételezi.
A kiszivárogtatott és máig homályos tartalmú kamerakép nagyon megosztja a közönséget abban a kérdésben, hogy az melyik párt számára lehet ártalmasabb: 23 százalék szerint a Tisza, míg 24 százalék szerint inkább a Fidesz választási esélyeit rontja a felvétel belengetése, igaz, minden második válaszadó azt feltételezi, hogy a videó nem befolyásolja az esélyeket. A fideszesek szerint persze inkább a Tiszának, a tiszások szerint inkább a Fidesznek árthat a botrány.
A felvétel kapcsán arról is megoszlanak a vélemények, hogy egy politikust támadó, annak magánéletéről titokban készített felvétel legitim kampányeszköz lehet-e. Majd minden második megkérdezett szerint tűrhetetlen, ha a kampányban egy párt vezetőjét rejtett kamerás felvételekkel akarják lejáratni, míg közel ugyanennyien gondolják azt, hogy egy vezető politikusnak azért is felelősséget kell vállalnia, hogy a magánéletben hogyan viselkedik. Nem meglepő, hogy a fideszesek 84 százaléka inkább a vezető politikus felelősségét hangsúlyozza, de az talán igen, hogy 11 százalékuknál kiverte a biztosítékot a rejtett kamera használata. A tiszásoknál fordítva: 78 százalékuk elfogadhatatlannak tartja a rejtett kamerás lejáratást, de akad 17 százalék olyan Tisza-szavazó is, aki szerint ennél fontosabb a párt vezetőjének magánéleti példamutatása. A kisebb pártok szavazói és párt nélküliek megosztottak a kérdésben, egy kicsit többen vannak, akik megengedőbbek a rejtett kamerák használatával.
Mindent egybevetve elmondható, hogy a kampány hivatalosan épphogy csak elkezdődött, de a társadalomnak már most elege van belőle: november óta 69-ről 74 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a mostani kampány minden korábbinál durvább.
Módszertan: A felmérést február 18-a és 23-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.
