Tovább tart a győzteshez húzás, már minden fideszesre három Tisza-szimpatizáns jut, és egyre javul a közhangulat.

A válaszadók által felidézett április 12-ei Tisza–Fidesz-szavazatarány (62:24) nemcsak a tényleges belföldi listás arányt (56:36) haladja meg, hanem a választást követő héten készült első felmérés már ugyancsak „győzteshez húzó” 59:26-os arányát is.

Ha most vasárnap újra választás lenne, a Tisza Pártra szavazna a teljes szavazókorú népesség 61 százaléka, míg a Fidesz mellett már csak 21 százalék tart ki, miközben a választani tudók 68 százaléka, a választani tudó „biztos” szavazóknak pedig már 70 százaléka támogatná egy következő választáson az új kormánypártot.

Az idő múlásával egyre kevesebben gondolják azt is, hogy Orbán Viktor alkalmas volt a miniszterelnöki poszt betöltésére; most, utólag mindössze 39 százalék tartja inkább alkalmasnak, 59 százalék pedig visszatekintve egyáltalán nem elégedett vele. Magyar Péter alkalmassága ezzel szemben 72 százalék számára nem kérdés, ami hibahatáron belül kevesebb ugyan, mint közvetlenül a választás utáni euforikus hangulatban, de a választásokat megelőző pillanatképhez viszonyítva drasztikus, 18 százalékpontos emelkedést mutat, ráadásul a képességeiben teljesen megbízók aránya azóta megduplázódott.

A közvélemény azonban ma már nem pusztán a leváltott kormányfő alkalmasságát mérlegeli, de határozottan állást foglal Orbán felelőssége kérdésében is.

A teljes társadalom kétharmada (és még a megmaradt Fidesz-szavazók nyolcada is) úgy gondolja, hogy Orbán Viktornak bíróság előtt kellene számot adnia a tetteiről, és csak 28 százalék szerint nem lenne helyes a jogi eljárás megindítása.

Nem meglepő módon a Tisza Párt szavazói a legszigorúbbak e kérdésben: 88 százalékuk számoltatná el a leköszönő kormányfőt a vádlottak padján.

A Tisza szavazótáborának növekedésével és Orbán Viktor megítélésének romlásával összhangban változott a közhangulat is: 63 százalék szerint általában véve jó irányba mennek a dolgok az országban, és csak 23 százalék szerint tartanak rossz irányba. A választás óta majdnem megduplázódott az optimisták száma, a pesszimistáké pedig még ennél is nagyobb mértékben csökkent.

A derűlátás nemcsak a választásokhoz képest terjedt jelentősen, hanem még az április 12-ét követő héthez viszonyítva is 9 százalékponttal nőtt a bizakodók aránya, és 4 százalékponttal csökkent a borúlátóké.

Az elemzés először a HVG-n jelent meg. Ide kattintva tudja elolvasni a cikket.

Módszertan: A felmérést 2026 április 27-e és május 2-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.