Történelmi csúcs, hogy a Medián felmérése szerint a megkérdezettek 67 százaléka úgy látja: jó irányba mennek a dolgok Magyarországon. A Tisza maradt ereje teljében, a Fidesz pedig lassú lejtmenetben.
Két és fél hónappal a választások után sem múlik az eufória: a június utolsó hetében a HVG számára készített Medián-felmérés szerint korábban soha nem látott, kétharmados többségben vannak azok, akik szerint az országban „jó irányba mennek a dolgok”.
Az eddigi legnagyobb arányú derűlátást közel negyedszázaddal ezelőtt, nagyjából ugyanennyi idővel a 2002-es választás után mértük, akkor a népesség 61 százaléka érzékelt jó irányt.
A nyár eleji közhangulat másik fontos jellemzője, hogy egy kicsivel még tovább nyílt az olló a Tisza és a Fidesz–KDNP között. Először is a csalóka emlékezet újabb szép példája: a májusi 62 után immár a válaszadók 63 százaléka állítja, hogy áprilisban a Tisza Pártra szavazott. További tendenciaszerű változás, hogy a teljes népességben hibahatáron belüli mértékben, 1 százalékponttal csökkent ugyan a kormánypárt támogatottsága, az ellenzék viszont 3 százalékpontot veszített.
Ennél is jelentősebb a különbség azok körében, akik állításuk szerint biztosan részt vennének egy közeljövőben tartandó új választáson, és tudják is, hova voksolnának: a Tisza Párt előnye itt 70:23 ról 73:21-re nőtt. A fideszesek ugyanis nemcsak kevesebben lettek, de a pártjuk iránti elkötelezettségük is lazult, és kisebb részük lenne hajlandók újra szavazni, mint a tiszásoknak.
A Mi Hazánk nagyjából tartja a bejutási küszöb körüli eredményét, de rajtuk kívül már csak a Demokratikus Koalíció mutat halvány életjeleket. A magyar politikai struktúra egyelőre tovább menetel a kétpártrendszer felé.
Az elemzés először a HVG-n jelent meg. Ide kattintva tudja elolvasni a cikket.
Módszertan: A felmérést 2026 június 22-e és 29-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.
