Megtorpant a Tisza: júniushoz képest hibahatáron billegő mértékű visszaesés következett be a támogatottságában – derült ki a HVG számára július 22-e és 24-e között készített Medián-felmérésből. Az természetesen nem bizonyítható, hogy a Tisza enyhe visszaesése szoros oksági összefüggésben lenne a „Polgár-üggyel”, de az elhamarkodott kommunikációt, a beígért társadalmi egyeztetés elmaradását még a Tisza-szavazók jelentős többsége is kifogásolta.

A népesség 57 százaléka szavazna a Tisza Pártra „egy közeljövőben tartandó” feltételezett választáson. A június végén készült Medián-elemzés a Tisza „tetőzéséről” beszélt, ahhoz képest mostanra 3-5 százalékponttal csökkent ugyan a kormánypárt támogatottsága, de a választani tudó „biztos” szavazók körében még így is kétharmadnál nagyobb a Tisza többsége.

Eközben a Fidesz stabilizálni tudta a helyzetét: a teljes népesség 19 százaléka, a választani tudók 22, míg a biztos szavazók 23 százaléka mondta azt, hogy a Fideszre szavazna, ami mindhárom viszonyítási alapon hibahatáron belüli növekedést jelent az előző hónaphoz viszonyítva. A Mi Hazánk támogatottsága nőtt június óta, miközben továbbra is kevesen vannak a párt nélküli állampolgárok.

A Medián-felmérés közvetlenül az azt követő napokban készült, hogy Sulyok Tamás aláírta a köztársasági elnökségének végét jelentő alaptörvény-módosítást, és hogy Magyar Péter Polgár Juditot javasolta államfőnek, aki viszont visszautasította a jelöltséget.

A történtekkel a társadalom szinte teljes egésze tisztában van, a felnőtt lakosság 97 százaléka hallott arról, hogy Sulyok Tamás helyett új államfőt kell választani, és 94 százalék arról is tud, hogy a miniszterelnök Polgár Juditot javasolta a tisztség betöltésére.

A világhírű sakklegendát a népesség egyharmada tartotta volna jó jelöltnek, 42 százalék viszont nem támogatta az ötletet – legalábbis utólag ennyien mondták ezt a Medián kérdezőbiztosainak. Még a Tisza-szavazóknak is csak 43 százaléka gondolta volna jó köztársaságielnök-jelöltnek Polgár Juditot, és bő egyharmaduk ebben nem értett egyet Magyar Péterrel.

A nagyobb vita azonban nem is Polgár Judit személyét, hanem a jelölés folyamatát övezte a közbeszédben, és a közvélemény-kutatás is ezt támasztja alá: a lakosság kétharmada szerint zavaró, hogy elmaradt a beígért társadalmi egyeztetés a köztársasági elnök személyéről, és csak 22 százalék tartja helyesnek, hogy a kormánypárt gyorsan reagált a megüresedő államfői pozícióra.

Természetesen mindkét kérdésben a fideszesek a leginkább kritikusak, de a jelöltállítás módjának helyességéről még a Tisza-szavazók többsége sincs meggyőződve: 60 százalékuk hiányolja a társadalmi egyeztetést.

A téma szinte teljes körű ismertségével és a pártszimpátiától függetlenül magas arányú kritikával összhangban van, hogy a társadalom jelentős többsége fontosnak tartja, ki lesz Magyarország új köztársasági elnöke. Az emberek háromnegyede a közepesnél fontosabbnak tartja ezt (több mint felük ráadásul nagyon fontosnak).

A leendő államfő személyével kapcsolatban a kutatók által felsoroltak közül azt tartották a legtöbben (több mint kétharmadnyian) fontos kritériumnak, hogy kizárólag magyar állampolgár legyen, tehát ne lehessen kettős állampolgár. Az emberek közel fele szerint a jogi végzettség és a pártfüggetlenség is elengedhetetlen, illetve a többség a közepesnél fontosabbnak tartja azt is, hogy Magyarország államfője nemzetközileg elismert életpályát tudjon maga mögött.

A Medián-felmérés kitért arra is, hogy milyen személyekről gondolják úgy az emberek, hogy megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, vagyis kiket látnának szívesen köztársasági elnökként. A nyitott kérdésre érkező válaszokból nem rajzolódott ki nagyon erős társadalmi akarat a következő államfő személyére vonatkozóan, sőt a megkérdezettek 60 százalékának egyáltalán nem volt ilyen javaslata. A legtöbb spontán említést Bárándy Péter korábbi igazságügyi miniszter kapta (a népesség 8 százaléka említette), de Hadházy Ákost (6 százalék) és Márki-Zay Pétert (5 százalék) is viszonylag sokan látnák szívesen a köztársasági elnöki pozícióban.

Az elemzés először a HVG-n jelent meg. Ide kattintva tudja elolvasni a cikket.

Módszertan: A felmérést 2026. július 22-e és 24-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalékpont.