Amennyiben a Fidesz valaha domináns polgári irányvonalat képviselő politikusai új pártot alapítanának, azonnal bejutnának a parlamentbe.

A teljes népesség 5 százaléka „szinte biztosan” rájuk adná a voksát, vagyis akkor is megugranák a küszöböt, ha minden magyar választópolgár elmenne szavazni. Ha ezt a támogatottságot már most áprilisban élvezte volna a Fideszből kivált jobbközép párt, akkor a Mi Hazánkat előzve a harmadik legnagyobb frakciót alakíthatta volna az Országgyűlésben. Toroczkai László pártjára a szavazásra jogosult magyarok 4,76 százaléka voksolt a tavasszal (vagyis a választási jogukkal élők 5,63 százaléka).

A potenciál pedig ennél is nagyobb, hiszen a lakosság további 5 százaléka tartja valószínűnek, hogy követné a mérsékelt fideszesek hívását. Mire elég ez hosszú távon? Érdemes itt elővenni a Medián két és fél évvel korábbi mérését. Akkor arra volt kíváncsi a kutatóintézet, hogy hányan volnának hajlandóak egy olyan pártra szavazni, amelyet Magyar Péter alapít. A Tisza színre lépése előtt a teljes lakosság 9 százaléka szavazott volna közepesnél nagyobb valószínűséggel a képzeletbeli Magyar-listára. A két évvel későbbi, 2026-os választás eredménye pedig ismert.

Már csak a két kérdésfelvetés nem teljesen azonos megfogalmazása miatt sem lehet azt állítani, hogy most nagyobb az igény egy vadhajtásait magára hagyó Fideszre, mint volt két éve egy új ellenzéki formációra, de kétségtelen, hogy Ferenczi Orsolya, Navracsics Tibor vagy Cser-Palkovics András kifelé kacsintó nyilatkozataira van kereslet. Az is egyértelmű, hogy kinek a kárára: a magukat még mindig Fidesz-támogatóknak vallók 18 százaléka válna hűtlenné a pártjához, és további 15 százalékuk elképzelhetőnek tartja a váltást. Mindössze a jelenlegi fideszesek harmada ragaszkodik Orbán Viktor irányvonalához.

Az elemzés a HVG-n jelent meg. Ide kattintva tudja elolvasni a teljes cikket.

Módszertan: A felmérést 2026. július 22-e és 24-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalékpont.