A teljes népességben átlagosan 4,6 százalékos volt a Mi Hazánk támogatottsága a tavalyi EP-választás óta. A Mi Hazánk szavazóinak 68 százaléka férfi és csak 32 százaléka nő, ezzel a legférfiasabb párt a jelenlegi pártpalettán.

A legutóbbi európai parlamenti választások óta a közvélemény-kutatások szerint jelentősen megváltozott a pártok támogatói struktúrája. A Tisza Pártot az akkori 29 százalékos támogatottsághoz képest egy évvel később, 2025 nyarán a biztos szavazók körében már 50 százalék körülire mérte a legtöbb független közvélemény-kutató intézet. Ezzel párhuzamosan a Fidesz szavazótáborának apadása mellett a kisebb pártok támogatói is megfogyatkoztak.

A 2024 júniusi EP-választások óta a Medián hétszer készített országos reprezentatív felmérést, egyebek mellett a pártok támogatottságáról is. Ebből a hét felvételből összeállított 7000 fős minta már alkalmas arra, hogy a kisebb támogatottságú pártok szavazótáborának összetételét is megvizsgáljuk.

A teljes 7000 fős minta 4,6 százaléka állította, hogy egy következő választáson a Mi Hazánkra szavazna, közülük 77 százalék jelezte biztosra a választási részvételét, és további 16 százalék valószínűre. Náluk a Fidesz, a Tisza és a DK szavazói is nagyobb arányban ígérték biztosra a részvételüket a választásokon, és a mérhető pártok közül egyedül az MKKP szimpatizánsai kevésbé elkötelezettek a választásokon való részvétel iránt.

A Mi Hazánk szavazóinak 68 százaléka férfi és csak 32 százaléka nő, ezzel a legférfiasabb párt a jelenlegi pártpalettán. A korosztályos eloszlás viszonylag egyenletes, a középkorúak körében a legnépszerűbb.

A Mi Hazánk szavazói a fideszesek után a legalacsonyabban képzettek, a diplomások a Mi Hazánk szavazói között vannak a legkisebb arányban (15 százalék). Szavazóik egy jelentős része szakmunkás (37 százalék), a többi párthoz képest felülreprezentált a szakmunkásképzőt végzettek aránya.

A Mi Hazánk szavazóinak több mint kétharmada falvakban vagy kisvárosokban él. A fideszes szavazóbázishoz hasonló a Mi Hazánk szavazóinak lakóhely szerinti összetétele, vagyis a többi párthoz lépest jelentősen kevésbé városias, a falvakban a legerősebb (szavazóinak 37 százaléka községben él).

A Mi Hazánk szavazóinak 68 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, míg 26 százalékuk szerint inkább jó irányba. A Mi Hazánkosok ezzel a fideszeseknél ugyan jelentősen borúsabbnak látják a képet, ugyanakkor, az összes többi párt szavazóihoz képest optimistábbak.

A Mi Hazánk szavazóbázisának 27 százalékát nagyon, további 52 százalékát közepesen érdeklik a gazdasági kérdések. A politika iránt kevésbé érdeklődőek: a politikai kérdések 25 százalékukat érdeklik nagyon és 39 százalékukat közepesen. A Mi Hazánk szavazóinak gazdaság és politika iránti érdeklődése nem kiugró, a Fidesz-szavazók, az MKKP-sek, a kisebb pártok szavazói és a pártnélküliek között nagyjából hasonló arányban vannak az érdeklődők és nem érdeklődők. Ettől a Tisza Párt és a DK szavazói szakadnak el jelentősen, akik sokkal nagyobb arányban érdeklődnek mind gazdasági, mind politikai témák iránt.

Módszertan: Mindegyik felmérést a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló 1000 fős véletlen minta telefonos megkérdezésével készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a következő időpontokban: 2024 július 4-e és 10-e között, 2024 szeptember 3-a és 7-e között, 2024 október 28-a és november 4-e között, 2024 november 20-a és 26-a között, 2025 február 27-e és március 8-a között, 2025 június 3-a és 6-a között és 2025 augusztus 28-a és szeptember 4-e között. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±1,2 százalék.