Növelni tudta előnyét a rendszerváltást ígérő Tisza Párt a biztos választás jelszavával kampányoló Fidesszel szemben. Míg két hónapja 10 százalékpont volt a két nagy tömb közötti különbség, ez 12-re nőtt a választani tudó biztos szavazók körében. A DK támogatottsága 1 százalékra esett.
Tavaly novemberi megtorpanása után január első felére újból erősödött a Tisza Párt, viszont a Fidesz–KDNP felpörgetett kampánya sem hozott új szavazókat a kormánypártoknak. Magyar Péter pártja továbbra sem elsősorban a Fidesz szavazótáborából harap, viszont tovább kannibalizálja az óellenzéknek csúfolt kis pártok korábbi híveit.
A teljes népesség körében a Tisza 2 százalékponttal tudott erősödni, míg a Fidesz stagnált, a választani tudó biztos szavazók körében pedig még gyengült is.
A Medián januárban elvégzett országos felmérése szerint csak a két nagy párt biztos bejutó az április 12-e után felálló új Országgyűlésbe, és még a korábban esélyesnek számító Mi Hazánk is csak billeg a bejutás határán.
A többiek, beleértve a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot és a Demokratikus Koalíciót, jó, ha elérik az 1 százalékos támogatottságot – miközben az MKKP trendje inkább felfelé mozdult, Dobrev pártja esetében pedig lefelé. Ha a friss közvélemény-kutatásban kimutatott eredmények jönnek be áprilisban, és a pártfinanszírozási törvény változatlan marad, talán még ez az egy-két párt juthat hozzá a minimális állami támogatáshoz.
A Fidesz és Orbán Viktor mindent elsöprő jelenléte a médiában, annak a nyomtatott sajtótól az óriásplakátokig terjedő teljes vertikumában tehát arra nem volt elég, hogy megállítsa az ellenzék vezető erejének előretörését, de arra igen, hogy kételyeket ébresszen az esetleges (és a lakosság abszolút többsége által áhított) kormányváltás esélyét illetően.
A „mire számít, ki lesz a győztes?” kérdésre a szavazókorú népesség 44 százaléka a Fidesz-KDNP-t, 39 százalék pedig a Tisza Pártot nevezte meg.
Ez részben azzal magyarázható, hogy a jelek szerint a kormánypártiaknak a tiszásokénál valamivel nagyobb az önbizalma, és főleg azzal, hogy a „bizonytalanok” körében is jóval többen számítanak arra, hogy nem lesz változás. Pedig az utóbbiak körében kétszer annyian (47 százalék) vannak, akik tavasszal kormányváltást szeretnének, mint akik Orbánék maradását óhajtják (24 százalék).
Az elemzés eredetileg a HVG-n jelent meg, amit ide kattintva olvashat el.
Módszertan
A felmérést január 7-e és 13-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.
