A februári Medián-felmérés nem csak rekordnagyságú Tisza-előnyt mutatott, egy ideje már nagyon magas a választóközönség szavazási hajlandósága is. A kampányt egyre többen tartják példátlanul durvának. Kérdés, hogy kit hibáztatnak érte.
Magyar Péter pártja a teljes szavazókorú népességben 11 százalékponttal, a pártot választani tudó „biztos” szavazók körében pedig már 20 százalékponttal előzi a kormánypártot a HVG megbízásából februárban készült mérés szerint.
A miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának megítélése viszont nem változott a pártpreferenciákkal összhangban. Orbán Viktort – csakúgy, mint januárban – 46 százalék tartja alkalmasnak a miniszterelnöki posztra, Magyar Péterről pedig 50 százalék gondolkodik így – a januárinál 4 százalékponttal kevesebben.
A Tisza Párt elnökének népszerűsége a kisebb pártok hívei és a párt nélküliek körében csökkent, a januári 42 százalékról 30 százalékra, miközben saját táborában 4 százalékponttal nőtt az őt teljesen alkalmasnak tartók aránya.
A Tisza februári erősödése tehát nem tisztán Magyar Péter személyének tulajdonítható, sokkal inkább a korábban bemutatott botrányoknak, a kampány durvulásának és a hónapról hónapra erősödő politikai érdeklődésnek, kiemelt tekintettel a 2026-os választásokra.
Februárban a politika a választókorú népesség 76 százalékát érdekelte nagyon vagy közepes mértékben, míg a gazdasági kérdések a 80 százalékát. 32 százalék nagyon érdeklődik a gazdaság iránt, a politikával kapcsolatban pedig még többen, 41 százaléknyian mondták ugyanezt.
Míg az elmúlt két évben a gazdaság iránti érdeklődés nem változott a társadalomban – 2024 júliusa óta minden Medián-felmérésben 77–81 százalék között volt a legalább közepesen érdeklődők aránya –, addig a politikai érdeklődés szinte folyamatosan erősödött. Különösen látványosan emelkedett azoknak az aránya, akik azt mondják, hogy nagyon érdeklődnek a politika iránt: a most februári 41 százalékkal szemben 2024 júliusában még csak a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott így.
Az erősödő politikai érdeklődéssel összhangban a választásokon való részvételi szándék is hónapról hónapra emelkedett. 2024 júliusában a szavazókorú népesség 78 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne egy „most vasárnapi” választásra, 2026 februárjában pedig már 86 százalék állította ugyanezt. Ha ezeket a pillanatnyi „ígéreteket” nem is kell feltétlenül szó szerint venni, könnyen lehet, hogy kimagasló választási részvételt látunk majd április 12-én. (Az eddigi rekord a 2002-es második fordulóban volt, 73,5 százalékkal.)
A pártok eddigi mozgósító képességében viszont nagy a különbség: a Tisza szimpatizánsainak 97 százaléka jelezte biztosra a részvételét, míg a fideszesek körében ez az arány csak 85 százalékos.
A gödi Samsung-gyár ügye a választók szerint nagymértékben rontotta a Fidesz választási esélyeit, de még a Magyar Pétert támadó rejtett kamerás felvétel is kétélűnek bizonyult: ugyanannyian gondolják, hogy a kamerakép a Tiszának ártott, mint ahány megkérdezett szerint inkább a Fidesz jött ki rosszul az ügyből.
Abban viszont nagy az egyetértés, hogy a mostani kampány minden korábbinál durvább. Még a novemberi 69 százalék is növekedni tudott, februárban már a társadalom 73 százaléka mondta azt, hogy nem látott még ilyen durva kampányt. Az általában kevésbé kritikus Fidesz-szavazók 57 százaléka is azt gondolja, hogy az idei kampányban vannak dolgok, amik túlmennek egy határon, kérdés persze, hogy ők melyik oldalon látják a nagyobb felelősséget.
Módszertan: A felmérést február 18-a és 23-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.
