Ha ismét választások lennének Magyarországon, még az április 12-einél is nagyobb támogatást kapna a Tisza Párt: a teljes szavazókorú népesség 56 százaléka, míg a pártot választani tudók kétharmada mondta azt, hogy a Tiszára szavazna. A kisebb pártok támogatottsága változatlan a választási eredményekhez viszonyítva, a Fidesz tábora azonban jelentősen megcsappant: a szavazókorú népesség ötöde szavazna a leköszönő kormánypártra, de a választani tudók közül is csak minden negyedik tart ki Orbán Viktor pártja mellett.
A „győzteshez húzás” nem csak a következő választásra vonatkozó pártpreferenciákban mutatkozik meg, hanem az április 12-ei választásra való visszaemlékezésben is: sokkal többen (59 százalék) emlékeznek úgy, hogy a Tiszára, és sokkal kevesebben (26 százalék) úgy, hogy a Fideszre szavaztak, mint amit a választási eredmények mutattak: a tényleges arány 53:39 volt. A kisebb pártok szavazóinak visszaemlékezése megegyezik a tényleges eredményekkel, igaz, volt 8 százaléknyi válaszadó, aki nem tudta, vagy nem akarta megmondani, hogy hova szavazott. A visszaemlékezésekben élő választási részvétel is jelentősen meghaladta a valóságban is rekordot döntő 79 százalékos arányt: utólag 95 százalék mondta azt, hogy elment szavazni.
Az április 12-ei Fidesz-szavazók egy része valószínűleg már másképp emlékszik a választáson behúzott X-re, de még azoknak is csak 82 százaléka szavazna újra a Fideszre, akik azt mondták, hogy rájuk voksoltak múlt vasárnap. 5 százalékuk a Tisza Párthoz, 4 százalékuk a Mi Hazánkhoz vándorolt, 9 százalék pedig elbizonytalanodott. Ezzel szemben a Tisza a választáskori szavazóinak csak a 6 százalékát veszítette el, akiknek nagy része bizonytalan abban, hogy kire szavazna egy újabb választáson, a többi szavazat pedig a – többek között a választásokon nem induló – kisebb pártok között szóródik.
A kétharmados mandátumtöbbséget jelentő választási eredmény az emberek egyharmadát nagyon, másik harmadát egy kicsit meglepte, míg a harmadik harmad állítása szerint erre számított. A Fidesz-szimpatizánsok lepődtek meg az eredményeken a legnagyobb arányban, 76 százalékukat nagyon váratlanul érte a Tisza-kétharmad, további 14 százalékukat is meglepte egy kicsit – csupán minden tizedik számított erre. Bár a Tisza-szavazók jelentősen nagyobb arányban számítottak a pártjuk kétharmados győzelmére, még ebben a körben is volt csodálkozás: 15 százalék lepődött meg nagyon, és 40 százalék egy kicsit.
A hatalomátadás folyamatáról az emberek egyharmada gondolja azt, hogy zökkenőmentes lesz, 39 százalék szerint kisebb nehézségek lesznek, míg 24 százalék szerint akadályozott lesz a folyamat. A pártpreferenciák szerinti különbségek itt sokkal kisebbek, mint más kérdések esetében. A fideszesek között gondolják a legtöbben (44 százalék) azt, hogy zökkenőmentes lesz a folyamat, ugyanakkor közöttük vannak azok is a legnagyobb arányban (31 százalék), akik akadályokra számítanak, míg ettől a Tisza-szavazóknak csak a 20 százaléka tart.
A választási eredmény mindenesetre jelentősen megváltoztatta a közhangulatot. Az elmúlt években rendre 60 százalék fölött volt azoknak az aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, és még a választások hetében is 60 százalék nyilatkozott így. Ezzel szemben a választásokat követő héten már alig több mint a válaszadók negyede érzékelt rossz irányt, az abszolút többség most már bizakodó. Igaz, jelentősen (4-7 százalékról 19 százalékra) nőtt a kérdésben bizonytalanok száma is. A tiszások természetesen bizakodóak, ugyanakkor érdekes módon a fideszesek sincsenek annyira elkeseredve: csak 45 százalékuk látja úgy, hogy rossz irányt vett az ország, míg egynegyedük szerint jó irányba tartanak a dolgok. Hasonló megosztottság jellemzi a kis pártok szavazóit és a párt nélkülieket is.
Az ország általános irányának kedvező alakulásánál is jobban bíznak az emberek a gazdasági helyzet javulásában: a népesség kétharmada vár gazdasági javulást a hatalomátadást követő egy évben – igaz, a többségük csak kisebb javulásra számít. A tiszapártiak elsöprő arányban derűlátóak: kilenctizedük szerint fog javulni a helyzet, de a kis pártok és pártnélküliek többsége is kedvező változásra számít. A Fidesz-szavazók ebben persze kritikusabbak: 52 százalékuk számít romló gazdaságra, de még ebben a korábban kormánypárti közegben is 14 százalékos az optimisták aránya.
Módszertan: A felmérést 2026 április 15-e és 20-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.
