A társadalom jelentős, háromnegyedes többsége szeretné, ha Magyarország bevezetné az eurót, nézetkülönbség mindössze abban van, hogy ez mikor történjen meg.
A Medián választás utáni felmérése szerint ugyanis minden második ember óvatos, csak „alapos előkészítés után” búcsúzna el a forinttól, miközben minden ötödik azt szeretné, ha „a lehető leggyorsabban” vezetnék be az egységes európai fizetőeszközt.
Az elutasítók a népesség 23 százalékát teszik ki, és ez az arány magasabb az idősebb, a vidéki és a kevésbé iskolázott társadalmi csoportokban.
Mivel ez a kérdés is nagyon átpolitizálódott, nem meglepő, hogy ennek megítélésében is szinte szakadék választja el a kormánypárti és az – erősen megcsappant létszámú – ellenzéki szavazótábort. A fideszesek kétharmada egyelőre egyáltalán nem foglalkozna az euró bevezetésével, a tiszásoknak viszont 92 százaléka – késedelem nélkül vagy óvatosabban – váltani akar.
Egy két évtizeddel ezelőtti Medián-kutatás lényegében hasonló eredményeket hozott, de – bár a politikai szembenállás szintén nagyon erős volt – akkor sokkal közelebb állt a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye.
A 2006 augusztusában készült felmérésben egy kicsit más volt a kérdésfeltevés, négyfokú skálán kellett értékelni az euró „néhány éven belüli” bevezetését, de ha összeadjuk a „teljes mértékben” és az „inkább támogatja” válaszokat, az akkor kormányon lévő MSZP szavazóinak 72 százaléka, az ellenzéki Fidesz–KDNP szavazóinak pedig a 67 százaléka voksolt a közös európai fizetőeszközre. Mostanra tehát a saját híveikre ebben a témában is hatott Orbán Viktorék Brüsszel-ellenes, „szuverenista” propagandája, de ennek társadalmi hatóköre nagymértékben csökkent.
Az elemzés először a HVG-n jelent meg. Ide kattintva tudja elolvasni a cikket.
Módszertan: A felmérést 2026 április 27-e és május 2-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.
