A Tisza széleskörű támogatottsága szeptember közepére néhány pontot visszaesett, míg a Fideszé nagyjából ugyanennyit nőtt. Az elmúlt időszakban felfokozott politikai érdeklődés mérséklődni látszik.

A Tisza Pártra szavazna egy „most vasárnapi” választáson a teljes népesség 54 százaléka, míg a pártot választani tudók, és a szavazáson való részvételüket biztosra mondók közel kétharmada. A Fideszt támogatná a teljes népesség 22 százaléka, a választani tudók és a biztos szavazók bő negyede, a Mi Hazánk pedig a szavazatok 7-8 százalékát tudná megszerezni. A júliusi Medián-méréshez képest a teljes népességben a Tisza Párt 3 százalékpontot veszített a szavazóbázisából, míg a Fidesz-KDNP ugyanennyivel tudta növelni a magáét.

A kormánypárt támogatottságának április végi csúcspontjához képest ez 7 százalékpontos visszaesés a teljes népességben, és 9 százalékpont a biztos szavazók körében. Már korábban kirajzolódott a Tisza tetőzése, az azt szeptemberre követő kis visszaesés is természetesnek mondható, ahogy halványodik a kormányváltás eufóriája.

Amire viszont érdemes felfigyelni, hogy a júliusi Medián-méréssel ellentétben most nem a kisebb pártok javára csökkent a Tisza Párt szavazóinak száma – és a pártnélküliek, a „bizonytalanok” aránya sem nőtt meg – hanem a Fidesz tudott profitálni a Tisza néhány pontos veszteségéből. Ez alighanem azt jelenti, hogy a megingott Fidesz-szavazók egy részét sikerült visszacsábítani, valószínűleg nem függetlenül Orbán Viktor több hónapos pihenőt követő aktivizálódásától.

A pártpreferenciák változásával összhangban a közhangulat romlott egy kicsit, de 60 százalékos többség még mindig úgy látja, hogy jó irányba mennek a dolgok az országban. A választásokat megelőzően, majd követően eltelt nagyjából egy évben rekordmagas volt a társadalomban a politikai érdeklődés, ám most ebben is bekövetkezett egy kis mérséklődés: 2026-ban első ízben 40 százalék alá került a politika iránt nagyon érdeklődők aránya. Ez is azt mutatja, hogy a választások izgalma kezd alábbhagyni, az emberek kezdik megszokni az új politikai erőviszonyokat.

Bár a közbeszédben nagy port kavart Unger Anna kinevezése, nem valószínű, hogy a pártpreferenciák alakulására jelentős hatása lett volna az ügynek, a többség ugyanis alkalmasnak tartja Unger Annát a NVVH vezetésére, és csupán az emberek negyede ellenzi a kinevezését, ráadásul a Tisza szavazóinak háromnegyede bízik az alkalmasságában és csupán 9 százalékuk kritikus vele szemben.

Bár a pártpreferenciákban most egyértelmű a változás, ennek egyelőre nincs komoly tétje: a Tisza Párt még mindig magabiztosan vezet, sőt a társadalom abszolút többségének támogatását tudhatja magáénak, több mint kétszer annyi szavazója van, mint a Fidesznek, és a népszerűsége továbbra is meghaladja még az április 12-ei a választási eredményét is.

Az elemzés a HVG-n jelent meg. Ide kattintva tudja elolvasni a teljes cikket.

Módszertan: A felmérést 2026. szeptember 14. és 18. között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,1 százalék.